Visszaesés a lakáspiacon: ezt mindenképpen tudnod kell

Összefoglaló / Realida

Az ingatlanpiaci hírekben egyre gyakrabban jön szembe a  piaci ’visszaesés’ említése. Ezzel kapcsolatban érdemes pontosabban megnézni hogy mi történik és árnyaltabban fogalmazni. Ami látszik, a piac nem homogén, egyes szegmensek éltérően mozognak. Máshogy változnak, alakulnak Budapest frekventált területein az árak összehasonlítva külsőbb kerületekkel, máshogy vidéki nagyobb városokban és kisebb településeken.

Általánosságban pontosabb azt mondani, hogy az árak növekedési üteme lassul, a tranzakciószámok 2018 nyarától stagnálnak, csökkennek és a befektető vásárlók számai is visszaesni látszik – paralell a bérleti díjak, azaz a bérbeadási jövedelmezőség stagnálásával.

Visszaesés a lakáspiacon: ezt mindenképp tudnod kell

Portfolio https://www.portfolio.hu/ingatlan    2020. február 11

Gyakran feltűnhet mostanában a lakáspiacról szóló hírek kapcsán, hogy egymásnak látszólag ellentmondásos kifejezések és irányok szerepelnek a magukat szakmai elemzéseknek álcázó lakáspiaci hírek címében. Az egyre gyakrabban előforduló „visszaesés” szó hallatán sokan a piac azonnali összeomlására gondolnak és erről szóló véleményüket a közösségi oldalakon meg is osztják az arra alkalmas felületeken. A gyors ítélet előtt érdemes azonban tisztázni, hogy milyen folyamatok zajlanak most a piacon és mire is vonatkozik a visszaesés vagy a csökkenés.

Visszaesés a lakáspiacon – olvasható egyre többször a lakáspiaccal foglalkozó cikkek címében. Mire gondolhatunk, ha ezt a kifejezést halljuk? A legtöbben az árak zuhanására asszociálnak, noha korántsem biztos, hogy erről van szó. Természetesen az árak visszaesése is egy lehetséges forgatókönyv, de emellett az áremelkedés dinamikája, havi vagy éves adásvételek száma, a befektetők aránya, a bérleti díjak, vagy akár az elkezdett építkezések száma is csökkenhet, így érdemes alaposabban megnézni, hogy miről is szól az adott elemzés. Az alábbiakban azt néztük végig, hogy a leggyakoribb lakáspiaci mutatókban mit is jelent az, ha valaki visszaesésről beszél.

Árak

A lakásvásárlókat vagy lakást eladókat természetes, hogy legjobban az árak változása érdekli, hiszen első körben ez alapján tudnak tervezni, hogy hol, milyen, mekkora lakást tudnak vásárolni vagy értékesíteni. Az érdeklődők általában ebben a tekintetben a legtájékozottabbak, de a részletekre itt is érdemes odafigyelni. Az igaz, hogy az elmúlt 6 évben a világ élvonalában volt Magyarország a lakásáremelkedések tekintetében, de ahogy már rengeteg elemzésben írtuk, itt sem mindegy, hogy a főváros melyik kerületét, Budapestet vagy valamelyik kisebb települést, panelt vagy családi házat, esetleg új vagy felújítandó ingatlant nézünk.

Ha valaki egy cikkben vagy elemzésben azt állítja, hogy visszaesés van a lakáspiacon, akkor nem kizárt, hogy ha árakról is van szó, az a piac egészének csak egy szeletét érinti, mint például tavaly év végén, amikor a panelek árában mértek valamekkora csökkenést. Ebben az esetben is fontos azonban, hogy figyeljünk oda a megfelelő időtávra: egy több évig tartó éves szinten folyamatos 20 százalékos emelkedéssel szemben egy egyszeri 5 százalékos csökkenést nem érdemes zuhanásnak nevezni, sőt, évtizedes távlatban még egy 20 százalékos csökkenésre majd azt követő stagnálásra is érdemesebb a korrekció szót használni, a zuhanással szemben.

Az árváltozás dinamikája

A növekedés ütemének visszaesése még nem jelenti azt, hogy csökkenni fognak az árak. Az árváltozás dinamikája arra utal, hogy az árak egy kitüntetett időpillanathoz – például egy adott évhez, vagy az előző év azonos időszakához képest - milyen irányban és milyen mértékben változtak, és arra, hogy a változás mértékének milyen az üteme. Egy éves szinten 10 százalékos áremelkedés nagyon jelentős, ha a megelőző években rendre 3, 5 és 8 százalékkal mentek feljebb az árak, viszont a növekedés csökkenésének ütemét jelenti, ha például 25, 20 és 15 százalék volt a megelőző évek árváltozása. Más számokkal, de hasonló folyamat látszik mostanában a hazai lakáspiacon.

Tranzakciószámok

A lakásárak mellett egy másik fontos mutató az egységnyi idő alatt eladott lakások száma, amit érdemes akár a lakásállomány arányában is megnézni. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban volt a legalacsonyabb az egy év alatt értékesített lakások száma, mindhárom évben kevesebb mint 90 ezer lakóingatlan cserélt gazdát a közel 4,5 milliós állományból.

Ez 2008 előtt több egymást követő évben is 200 ezer felett volt, míg az utóbbi években jellemzően 150-160 ezer körüli mozgott. A cikkek címében szereplő visszaesés mostanában

leginkább ennek kapcsán olvasható, ugyanis a 2013 óta tartó növekedés tavaly nyár óta megtorpant, sőt főleg Budapesten jelentősen csökkent is. A lakásállomány arányában ugyanakkor a belső kerületek tranzakciószámainak feleződése még mindig magasabb forgási sebességet jelent, mint egy kelet-magyarországi megye községeiben mért érték.

Vásárlói összetétel

A visszaesés a tranzakciószámok mellett egyes vásárlói csoportok számára és arányára is utalhat. Ilyen például a befektetők számának a csökkenése. Ezt természetesen nehéz pontosan mérni, legtöbbször a nagyobb ügynökségek ügyfelei között végzett felmérés eredményeiből tudunk erre következtetni, de az biztos, hogy a mostani piacon az adásvételek számának csökkenése jelentős részben a befektetési célú vásárlások csökkenésével magyarázható, ami egy stabilizálódó piacon, ahol az árak már nem emelkednek őrült tempóban egy teljesen természetes folyamat, így emiatt sem kell feltétlenül megijedni, noha a visszaesés kifejezés ebben az esetben kimondottan indokolt.

Bérleti díjak

A lakáspiac egyre fontosabb mutatója lesz a bérleti díjak szintje. Bár európai összehasonlításban Magyarországon kevesen laknak bérelt lakásban, a legtöbben saját tulajdonúban élnek, az arány nálunk is a bérlés felé tolódik. Főleg Budapesten, ahol önerő hiányában egyre kevesebben tudják előteremteni a lakásvásárláshoz szükséges összegeket. A bérleti díjak szintje ráadásul az előbb említett befektetési célú vásárlásokra is erős hatással van, ugyanis leegyszerűsítve a bérleti díjak lakásárakhoz viszonyított szintje határozza meg a hozamokat, amik alapján egy befektető eldöntheti, hogy érdemes-e a lakáspiacra lépnie.

Ha az árak jelentősen emelkednek – például mert olcsók a hitelek, jelentős a lakossági megtakarítás, és legfőképpen növekszik a jövőbe vetett bizalom – miközben a bérleti díjak ezt csak mérsékelten tudják követni – például mert aki teheti saját lakást vásárol és a bérlést az alacsonyabb fizetőképességű lakosság választja csak – akkor a lakáskiadással elérhető hozamok egyre alacsonyabbak lesznek, így a befektetőknek egyre kevésbé éri meg lakásba fektetni a pénzüket. Ez is egy olyan folyamat, amit a budapesti lakáspiacon mostanában látunk.

Építkezések / új lakások

Végül egy szintén nagyon fontos kérdés az építőipar helyzete, ami a lakásállomány megújulását befolyásolja. Ha az épített lakások számában következik be visszaesés, az hosszú távon azt fogja jelenteni, hogy a meglévő állomány egyre jobban öregszik, ráadásul a csökkenő kínálat miatt az új lakások ára is tovább emelkedik. Felújításokkal természetesen lehet ezen segíteni, de így is van egy egészséges szintje annak, hogy mennyi lakásnak kell épülnie évente egy kiszámítható lakáspiacon. Sokan az állomány 1 százalékára teszik ezt a számot, de valószínűbb, hogy szakszerű felújításokkal ennél kevesebb lakás is elegendő. Az építőanyagok és a munkaerő drágulása, a világszinten is kimagasló 27 százalékos lakásáfa együtt azonban azt eredményezi, hogy a lakásfejlesztések rendkívüli mértékben megdrágulnak, ami a keresletet a használt lakások irányába tereli. Évszázados távlatokban egy-egy gyengébb év még nem is jelent problémát, de amikor egymás után tíz év telik el úgy, hogy a hosszútávú átlag alatti mennyiségben épülnek lakások, ráadásul ebből könnyen 15-20 év is lehet, akkor az már az ország lakásállományára is erős hatással van.