2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.

2017. évi LIII. törvény  – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és
megakadályozza a büntetendő
cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a
pénzmosás szempontjából
veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya
1. § (1)2 E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a
Magyarországon székhellyel,
fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
a) hitelintézetre;
b) pénzügyi szolgáltatóra;
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
e) nemzetközi postautalvány- felvételt és -kézbesítést végzőre; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
h) könyvviteli (könyvelői),
adószakértői, okleveles
adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve
vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
i) játékkaszinót, kártyatermet
működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai
közösségi jogászi irodára (a
továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
m) bizalmi vagyonkezelőre; n) virtuális és törvényes
fizetőeszközök, illetve virtuális
fizetőeszközök közötti átváltási
szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca szolgáltatóra;
p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy
ügyletsorozatok vonatkozásában,
amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben
foglalkozó vagy közvetítőként
szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy
ügyletsorozatok vonatkozásában,
amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és
r) székhelyszolgáltatóra.
(1a)3 E törvény hatálya kiterjed
1 Kihirdetve: 2017. V. 26.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 2. oldal
arra, aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az (1) bekezdésben
meghatározott szolgáltatást
Magyarországon [az (1)
bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].
(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a) a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
b)1 a szolgáltató vezetője,
foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja;
c)2 kamarai jogtanácsos
irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol.
(3) E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre.
(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá
a) a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a
munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
b) a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott
hitelreferencia szolgáltatása,
valamint fizetési rendszer
működtetésével kapcsolatos tevékenysége,
c)3 az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése.
(5) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.
(6) E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő
rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a közjegyzőre is, ha
a 73. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez.
2. § A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május
20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9.
pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában: 1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által
kiadott szakmai és
vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről
1 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
2 Beiktatta: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2017. évi CXCIX. törvény 54. §. Hatályos: 2017. XII. 28-tól.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 3. oldal
szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
2. anyavállalat: minden olyan
vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
3. azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése;
4. árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
5. árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató;
6. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai,
fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
7. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;
8. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési
szolgáltatókról szóló 2013. évi
CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény;
9. ellenőrző befolyás: a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás
nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének
más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
b) lehetővé válik – függetlenül
attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben
rögzítették – a vállalkozás
irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének,
felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy
d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;
10. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási
tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 2. melléklete szerinti
életbiztosítási ágba tartozó tevékenység;
11. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
12. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató
által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak;
13. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;
14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;
15. harmadik ország: az Európai
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 4. oldal
Unión kívüli állam;
16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t; 17.1 ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;
18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;
19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és
összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
19a.2 kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;
20. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás;
21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont
Csoport követelményeinek a
figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el;
21a.3 külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán
alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;
22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi
leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
22a.4 letétkezelő pénztárca- szolgáltató: olyan szervezet, amely
ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átadására szolgáló kriptográfiai
magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt;
23. levelező kapcsolat:
a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a
csekkelszámolást és a devizaügyleteket,
b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó
hitelintézet vagy pénzügyi
szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;
24. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok
folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;
25. pénzforgalmi intézmény: az
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 5. oldal
Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
26. pénzmosás: a 2013. június 30- ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában,
illetve a Büntető Törvénykönyvről
szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában
meghatározott elkövetési magatartások;
27. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
28. pénzügyi szolgáltató:
a) a pénzügyi vállalkozás,
b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi
vállalkozásnak nem minősülő
szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,
c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
e) az utalványkibocsátó,
f) a pénzváltó iroda,
g) a biztosító, amennyiben
életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel
rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,
h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben
meghatározott többes ügynök és alkusz,
i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,
j) a befektetési vállalkozás,
k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
l)1 a befektetési alapkezelő
befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a
Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében,
m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.- ben meghatározott tevékenysége tekintetében;
28a.2 pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári
jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos
dokumentum a kapcsolódó
jogosultságok nevesítésével,
munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás,
külszolgálatért kapott
jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás,
árfolyamnyereséghez,
nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;
29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.- ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;
30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő;
31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt
kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (5). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (6). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 6. oldal
meghatározott országok;
31a.1 székhelyszolgáltató: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott székhelyszolgáltató;
32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány:
személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
33. személyazonosság igazoló
ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre
jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (3)-(9)
bekezdésében meghatározottak
szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a
8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4)
bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;
34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
35. szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a 65.
§-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározásra kerül
az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-
finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;
36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi
eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában
meghatározott elkövetési magatartások;
37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
b)2 a pénzváltó iroda esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató
vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
38. tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a
Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §
(4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik,
vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a
szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi
szabályozással vagy azzal
egyenértékű nemzetközi
előírásokkal összhangban lévő
közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (7). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (8). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 7. oldal
szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott –
meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely
ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d)1 alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az
alapítványt létrehozták, illetve
működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,
e)2 bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;
40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:
a)3 az 1. § (1) bekezdés a)-f), h)-k) és m)-r) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,
b) az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint
c) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat
(a továbbiakban együtt: útmutató); 41. ügyfél:
a) aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és b) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér;
42. ügyfél-átvilágítás:
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (9). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (9). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Módosította: 2019. évi CXIX. törvény 52. § (1).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 8. oldal
a)1 a 6. §-ban meghatározott esetben az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a
személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat és az
ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;
b) a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések;
43. ügylet:
a)2 az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
b) az ügyleti megbízás;
44.3 ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. §
(1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-
r) pontjában megjelölt szakmai
tevékenységi körébe tartozó
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony;
45. üzleti kapcsolat:
a)4 az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
b) a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első
belépéssel létrejött tartós
jogviszony, illetve a
távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,
c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató
tevékenységi körébe tartozó
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony,
46.5 vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat;
47.6 virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott,
így különösen elektronikusan
átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.
4. § (1)7 E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában
kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja,
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (10). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (11). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (12). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (13). Hatályos: 2020. I. 10-től.
5 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (14). Hatályos: 2020. I. 10-től.
6 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (14). Hatályos: 2020. I. 10-től.
7 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 9. oldal
Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja,
Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h)1 nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel
egyenértékű feladatot ellátó személy.
(3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa
vagy élettársa; vér szerinti,
örökbefogadó, mostoha- és
nevelőszülője.
(4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
(5)2 A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja az Európai
Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a tagállamokat a (2) bekezdésben meghatározott fontos
közfeladatot ellátó személyek
kategóriáiról, beleértve a (2)
bekezdés h) pontjában
meghatározott nemzetközi
szervezetekre vonatkozó kategóriákat.
5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés
a) a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a
pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);
b)3 i) pontjában meghatározott
szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték felügyeleti hatóság;
c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
d)4 l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 3. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Módosította: 2017. évi LXXII. törvény 101. §.
4 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (5) b), 2018. évi XCI. törvény 9. § b).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 10. oldal
törvény alapján az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
da)1 az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd, kamarai jogtanácsos a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),
db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);
e)2 j), k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
f)3 f), h), n) o) és r) pontjában meghatározott szolgáltatók
vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);
g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a
bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló
törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal). 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 6. § (1) A szolgáltató az ügyfél- átvilágítást köteles alkalmazni a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b)4 a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c)5 árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3.
cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi
egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
f)6 pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-e) vagy i) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
h)7 ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás
kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés
alapján szükséges az ügyfél átvilágítás ismételt elvégzése;
i)8 háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén.
(2)9 Az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b), c) és i)
1 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (5) c), d).
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
5 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
6 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
7 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
8 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
9 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 11. oldal
pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az
(1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott összeget.
6/A. §1 Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.
4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
7. § (1)2 A szolgáltató köteles a 6. §
(1) bekezdés a) és e)-h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét, idejét, ae) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
ag) azonosító okmányának típusát és számát;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi
székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be)3 – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,
bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről
(nyilvántartásba vételéről,
bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
bg) adószámát.
(3)4 A szolgáltató a
személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi
okiratok bemutatását köteles
megkövetelni, vagy jogosult
közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:
a) természetes személy
aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és
lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az
esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló
okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi
lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye
vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt
igazoló – harminc napnál nem
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (5). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 12. oldal
régebbi – okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdésének bejelentése
megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
(3a)1 A (2) bekezdés a) pont ab)- ac) és ae) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság
igazoló ellenőrzése érdekében
bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
(3b)2 A (3a) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy a (2) bekezdés a) pont ab)-ac) és ae) alpontjában meghatározott adatok
rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a
cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
(5)3 A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles
meggyőződni az okirat hitelességéről.
(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(7)4 Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés
alapján ez indokolt, a
személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató
jogosult a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedések helyett
vagy ezeken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat
olyan közhiteles nyilvántartás
alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(8)5 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben
meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása
céljából a szolgáltató a
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (5). Hatályos: 2020. I. 10-től.
5 Megállapította: 2019. évi XXXIV. törvény 160. § (1). Hatályos: 2019. IV. 26-tól.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 13. oldal
személyazonosság igazoló
ellenőrzése érdekében a (2)
bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés
alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.
(8a)1 A szolgáltató a (8)
bekezdésben meghatározott
kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a (3) bekezdésben meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével – kezeli.
(9) A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések
során birtokába jutott adatok és a
játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes
személy ügyfele képmásának rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A
kártyatermet, játékkaszinót
működtető szolgáltató a
videofelvételeket a rögzítéstől
számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett
szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv
eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani.
(10) A szolgáltató a (2)-(6)
bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(11) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (10)
bekezdésben meghatározottak végrehajtására útmutatót ad ki.
8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a
szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
(2) A szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott
nyilatkozatban a tényleges
tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt
közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(4)2 Ha kétség merül fel a
tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó
szerv által meghatározott
1 Beiktatta: 2019. évi XXXIV. törvény 160. § (2). Hatályos: 2019. IV. 26-tól.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 14. oldal
intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről.
(5) A szolgáltató köteles a
tényleges tulajdonos
személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére
bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más
olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
9. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a
szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a
nyilatkozatban a tényleges
tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
(1a)1 A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
(2) A szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos
kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja
alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(3)2 Ha kétség merül fel a
tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó
szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az
ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.
(4) A szolgáltató köteles a
tényleges tulajdonos
személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére
bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más
olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) Az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása kockázat érzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató
az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a
nyilvánosan hozzáférhető
nyilvántartások vagy olyan
nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 15. oldal
sor.
(7)1 A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges
tulajdonos azonosítása és
személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1)-(6)
bekezdés alapján megtett intézkedésekről.
(8)2 Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges
tulajdonosa a 3. § 38. pont f)
alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél- átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
9/A. §3 (1) A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a
szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt
közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt
közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban
álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
(2) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban
álló személynek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a
vagyon forrására vonatkozó információkat.
(3) A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés
alapján megtett nyilatkozat
jogszabály alapján e célra
rendelkezésére álló vagy
nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése
érdekében, valamint köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről.
(4) Az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok
rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
9/B. §4 (1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 16. oldal
megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a
kedvezményezett, illetve a
biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a
kedvezményezett, illetve a
biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban
álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
(2) Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás
egészben vagy részben engedményezésre kerül.
(3) A szolgáltató – ha az (1)
bekezdés alapján megtett
nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e
célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(4) Az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok
rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
10. § (1)1 A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,
c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),
d) információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
(2)2 A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton
kívül – kockázatérzékenységi
megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó
információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
(3)3 A szolgáltató –
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 10. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 10. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 10. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. – 2020.IX.30.
Magyar joganyagok – 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 17. oldal
kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
(4) A szolgáltató az (1)-(2)
bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott
módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(5)1 Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-
átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 6. § (1) bekezdés g) pontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.
11. § (1)2 A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll- e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben
pénzmosás megelőzésével
kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
(2) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat (1)
bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a
65. §-ban meghatározott belső
szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.
(3)3 A szolgáltató –
kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi
a) összetett,
b) szokatlan, így különösen: ba) szokatlanul nagy értékű, illetve
bb) szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy c) gazdasági vagy