Ingatlan jog

Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről
igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről

Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági
szolgáltatások díjának
megállapításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Illeték- és díjfizetési kötelezettség
1. §2 (1) Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon,
de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok
törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.
(2) Jogszabály előírhatja, hogy
illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként -
a) a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági
eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy
b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében
folytatja le.
A törvény területi és személyi hatálya
2. § (1) Az öröklési illetékre
vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által
örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
(2)3 Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi
ingatlan és a belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező
1 Kihirdetve: 1990. XII. 24. A 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) alapján a Fővárosi Illetékhivatal és a
megyei illetékhivatalok megszűnnek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH regionális igazgatóságai átveszik és végzik. A változást a törvényben nem vezettük át. Lásd még: 2006. évi LXI. törvény 249. §, 2006. évi CXXXI. törvény 156. § (3).
2 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 148. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
3 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 178. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 1.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 2. oldal
társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes
vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik
nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
(3)1 Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak
jogügyleten alapuló szerzése
esetében - a belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével
- e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.
(4)2 Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a
vagyonszerző a személyi
jövedelemadóról szóló törvény
szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
(5)3 E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Az illetékkötelezettség keletkezése
3. § (1) Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó
halála napján keletkezik.
(2) Az ajándékozási illetékkötelezettség
a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget
megalapító esemény [2. § (3) bekezdés] bekövetkezett,
c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerződés megkötése napján,
b) árverési vétel esetében az árverés napján,
c)4 ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése, véglegessé válása napján,
d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(4)5 Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.
(5)6 A hatósági jóváhagyástól
(engedélytől, hozzájárulástól,
tudomásulvételtől) függő
vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség
a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés hatályosságához harmadik személy
1 Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 39. §. Módosította: 2014. évi LXXIV. törvény 186. § 1.
2 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 65. §. Hatályos: 2009. I. 23-tól. Lásd még: 2008. évi LXXXI.
törvény 204. § (2).
3 Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 65. §.
4 Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 8. § 1.
5 Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 278. §.
6 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) a).
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 3. oldal
beleegyezése szükséges.
(6) A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
(7)1 A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés irányadó az ingatlanok, illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is.
Illetékmentesség
4. § (1)2 Az illeték tárgyára
vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
(2)3
5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b)4 a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c)5 a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d)6 az egyesület, a köztestület,
e)7 az egyházi jogi személy,
f)8 az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h)9 az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
i)10 a Magyar Nemzeti Bank,
j)11 a Duna Médiaszolgáltató
Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k)12 az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti
Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő
államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján
felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi
állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar
állampolgárságú, katonai
szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a
szolgálati kötelezettségükkel
összefüggő illetékügyek tekintetében,
l)13 a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m)14 a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági
1 Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 127. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. §
(1).
2 A második mondat szövegét megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 28. §. Hatályos: 1995. VII.
30-tól. Módosította: 1998. évi LX. törvény 20. § (2).
3 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 278. §. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.
4 Megállapította: 2004. évi CVII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2004. XII. 1-től.
5 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 66. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott
vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
6 Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 29. §. Módosította: 2006. évi IV. törvény 367. § 3., 2011.
évi CLXXV. törvény 85. §.
7 Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.
8 Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 29. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.
9 Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) e). Módosította: 2016. évi CIV. törvény 4. § (2) a). 10 Beiktatta: 1996. évi LXXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.
11 Megállapította: 2010. évi CLXXXV. törvény 228. § (6). Módosította: 2018. évi XLI. törvény 144. § 1.
12 Megállapította: 2011. évi XXXIV. törvény 15. § (4). Hatályos: 2011. V. 1-től.
13 Megállapította: 2004. évi LXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2004. IX. 1-től.
14 Megállapította: 2012. évi XXXVII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IV. 27-től.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 4. oldal
társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n)1 az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o)2 Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
p)3 a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
q)4 az Országos Betétbiztosítási Alap,
r)5 a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók
kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő,
s)6 a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető- védelmi Alap,
t)7 a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.
(2)8 Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben
folytatott vállalkozási
tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, külföldi illetőségű szervezet esetén a társasági adónak
megfelelő közteherfizetési
kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3)9 A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági
eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2)
bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi.
(4)10 Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak)
arról kell nyilatkoznia, hogy
adófizetési kötelezettsége
előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó
napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.
6. § (1)11 Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek
tagjai és családtagjaik
illetékmentességére nézve
nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló
1 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 66. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott
vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
2 Beiktatta: 2012. évi LXX. törvény 22. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.
3 Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
4 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 153. §. Hatályos: 2014. IX. 16-tól.
5 Megállapította: 2015. évi CLXXXVII. törvény 42. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
6 Beiktatta: 2015. évi CCXIV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.
7 Beiktatta: 2015. évi CCXIV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.
8 Megállapította: 2019. évi LXXII. törvény 57. §. Hatályos: 2020. I. 1-től.
9 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 127. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
10 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 149. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
11 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 175. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 5. oldal
illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a
szolgálati kötelezettséggel
összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.
(2)1 A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.
MÁSODIK RÉSZ
A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK
II. Fejezet
AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK
7. § Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.
Az öröklési illeték tárgya
8. § (1)2 Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás.
(2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni.
(3) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át
nem adott örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni.
(4) Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.
Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása
9. § (1) Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.
(2)3 Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.
Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos
egyezség
10. § (1)4 Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a
hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az
1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).
2 Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 127. §. Módosította: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b),
2011. évi XCVI. törvény 15. §.
3 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) a).
4 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 1.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 6. oldal
átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
(2)1 Ha az ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére
visszterhes vagyonátruházási
illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
(3) Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél
nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a
vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.
Az ajándékozási illeték tárgya
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,
továbbá az ilyen jogról
ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2)2 Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már
fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.
(4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.
Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1)3 Az öröklési és az
ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
(2)4 A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.
(3)5
(4)6 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a
1 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 2.
2 Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 95. § (1). Módosítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 3.
alapján. Módosította: 2013. évi CC. törvény 134. § 1., 2017. évi LXXVII. törvény 124. § 1.
3 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 179. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
4 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 179. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
5 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
6 Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 128. § (2). Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 224. § (2).
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 7. oldal
gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (24. §) kétszerese.
(5)1
(6)2
Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja
13. § (1)3 Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett
vagyonnak a (2) bekezdésben
foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke.
(2)4 A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy
örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket a 72. § szerint kell számításba venni. Ilyen esetben
az illeték alapját a 15. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)5 Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös
által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön lévő, e törvény hatálya alá
nem eső) vagyon arányában kell számításba venni.
(4)6 Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles igazolni. Az
örökhagyó eltemettetésének
szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.
(5)7 A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási
illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes
ági rokona (ideértve az
örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).
(6)8 Ha a hagyatékban, ajándékban, gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(7)9
(8)10
14. § A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni
kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a
hagyatékhoz nem tartozó
készpénzzel vagy más
ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a
kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.
A haszonélvezet, a használat öröklésének és ajándékozásának
1 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
2 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CXXV. törvény 132. § 1. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.
3 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 160. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
4 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) b).
5 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 160. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
6 Számozását módosította: 1993. évi XCVII. törvény 3. §.
7 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 180. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
8 Számozását módosította: 1993. évi XCVII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 137. §
(1) 1.
9 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVI. törvény 115. § (1) 1. Hatálytalan: 2016. VI. 16-tól. 10 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXIV. törvény 186. § 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 8. oldal
illetéke
15. § (1) Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a
haszonélvezetnek, használatnak a
72. § szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja
ennek haszonélvezetét vagy használatát.
(3) A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
(4) A haszonélvezet, illetőleg
használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt
terhelő illeték alapja a
haszonélvezet, használat
figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a
72. § szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény
16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:
a)1 a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
b)2 a lakástakarékpénztárakról
szóló törvény szerinti lakás- előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
c)3 az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és
nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;
d) az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot,
továbbá az örökhagyó
gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes
használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
e)4 az állami vagy helyi
önkormányzati fenntartású
közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a
volt tulajdonos örökösének
visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés;
f)5
g)6 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni
hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a
településrendezési tervben
meghatározott maximális
1 Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.
2 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (1). Hatályos: 2013. IV. 21-től.
3 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 181. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
4 Megállapította: 2013. évi CXCV. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XII. 7-től.
5 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 4. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
6 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 145. § (2). Módosította: 2018. évi XLI. törvény 144. § 2.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 9. oldal
beépíthetőség legalább 10%-át.
Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig
nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
h)1 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;
i)2 az örökhagyó egyenes ági
rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő
házastársa által megszerzett örökrész.
(2a)3 Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után
megállapított illetéket - a
megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a
lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e
bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló -
jogerős vagy végleges használatbavételi engedélyt adott
ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős vagy végleges
használatbavételi engedéllyel,
illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a
vagyonszerző nevére - kiadott
használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé,
az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a
határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket
- jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik, és az építésügyi hatóság erről a tényről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.
(2b)4 Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben
meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az
illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre
1 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 67. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi
LXXXI. törvény 204. § (1).
2 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 182. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
3 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (2). Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 8. § 2., 3.,
4., 5.
4 Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 128. § alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 10. oldal
esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
(2c)1 Ha a maximális
beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel
tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a
vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(2d)2 A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az
ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló
használatbavételi engedéllyel,
illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2e)3 Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély
vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és -
vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.
(2f)4 Ha a magánszemély
vagyonszerző a természetes
személyek adósságrendezéséről szóló törvény rendelkezései szerint bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezést kezdeményezett és az említett eljárások időszaka alatt a lakóház építésére alkalmas telektulajdont értékesítik, akkor a
87. § (2) bekezdése nem
alkalmazható, továbbá - ha a
telektulajdont megszerző vevő nyilatkozik arról, hogy a megszerzett telek után az (1) bekezdés g) pontja szerinti mentességet igénybe kívánja
venni vagy a telektulajdont megszerzőnek a telekre elővásárlási joga van - az említett eljárások alá
vont magánszemélynek a (2a) bekezdés szerint felfüggesztett illetéket nem kell megfizetni.
(3)5 Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-,
népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott
ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
(4)6 A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék mentesen fizetheti meg. E fizetési
1 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (3). Hatályos: 2013. IV. 21-től.
2 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (4). Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 2.,
2014. évi LXXIV. törvény 185. § 1.
3 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 120. §. Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 8. § 6.
4 Beiktatta: 2015. évi CV. törvény 107. § (1). Hatályos: 2015. IX. 1-től.
5 Megállapította: 1996. évi LXI. törvény 94. § (2) e). Hatályos: 1996. IX. 1-től.
6 Az első mondat szövegét megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 31. § (2), módosította: 2005. évi
CXXII. törvény 53. § (6) h). A második mondat szövegét megállapította: 1993. évi XCVII. törvény 4. § (2).
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 11. oldal
határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
(5)1 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett
lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (a
továbbiakban e bekezdés
alkalmazásában: lakás) után
megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű
öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól.
(6)2 Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az
erre a célra létesített
nyilvántartásban családi
gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét
kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a
vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkoznia.
(7)3 Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) az erre a célra létesített nyilvántartásban családi
gazdálkodóként bejegyzett
magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem
terheli.
17. § (1)4 Mentes az ajándékozási illeték alól:
a)5 a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű
kötelezettségvállalás (alapítvány)
alapján történő vagyonszerzés,
továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
b)6 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni
hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a
településrendezési tervben
meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A
megajándékozott lakóházépítési
szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
c)7 az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi
jövedelemadó, szociális
hozzájárulási adó fizetési
kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett
értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként
1 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 67. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi
LXXXI. törvény 204. § (1).
2 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 96. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) a),
2018. évi XLI. törvény 144. § 2.
3 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 161. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) b).
4 Módosította: 1993. évi XCVII. törvény 5. § (1).
5 Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.
6 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 146. § (1). Módosította: 2018. évi XLI. törvény 144. § 2.
7 Megállapította: 2015. évi CLXXXVII. törvény 43. §. Módosította: 2018. évi LII. törvény 41. § 1.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 12. oldal
személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;
d)1 lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;
e) a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
f) az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
g)2 a lakástakarékpénztárakról
szóló törvény szerinti lakás- előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
h)3 termőföld megszerzése
ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves
gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat
megszerzése, és annak
megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés;
i)4 közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;
j)5 jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás;
k)6 a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan
ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól;
l)7 hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő
szolgáltatásból származó 10 000
forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve,
hogy az elengedéssel a
hitelintézetnek, befektetési
szolgáltatónak, pénzügyi
vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése
a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;
m)8 a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum összegének kétszeresét;
n)9 a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó
vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő,
gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés
1 Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 32. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.
2 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (5). Hatályos: 2013. IV. 21-től.
3 Megállapította: 2016. évi CXXV. törvény 124. §. Hatályos: 2017. I. 1-től. Módosította: 2017. évi
LXXVII. törvény 123. § 1.
4 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni.
5 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott
ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 2006. évi CXXXI. törvény 201. § (3).
6 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott
ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 2006. évi CXXXI. törvény 201. § (4).
7 Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott
vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).
8 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 146. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény
379. § (1).
9 Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 68. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 1.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 13. oldal
gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés- elengedést és a tartozásátvállalást is
- útján történő megszerzése;
o)1 a magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés, ha a követelés elengedése - a pénzügyi intézmény által az adósnak kiadott igazolás szerint - az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg;
p)2 az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;
q)3 az egyéni vállalkozónak,
őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves
gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári
Törvénykönyv szerinti közeli
hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya,
és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó
(mezőgazdasági berendezés,
felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése;
r)4 a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget
tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának
biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés;
s)5 lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve
deviza alapú, lakóingatlanra
vonatkozó pénzügyi
lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő
magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;
t)6 az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;
u)7 a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a
követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja;
v)8 a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés;
z)9 összeghatárra tekintet nélkül a természetes személyek bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásában a
hitelezők által adós javára elengedett követelés, továbbá az adósságtörlesztési határozatban és a mentesítési határozatban az az összeg, amit nem kell az adósnak a hitelezők számára megfizetnie;
zs)10 az egyes fogyasztói
kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásával összefüggésben
1 Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 21. § (1). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.
2 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 121. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2010. évi XC. törvény 28. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) c), 2013.
évi CCLII. törvény 134. § (4) b).
4 Beiktatta: 2011. évi CXXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. IX. 29-től. Módosította: 2011. évi CLXX.
törvény 27. § (2) a).
5 Megállapította: 2011. évi CXLVII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. XI. 15-től.
6 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 121. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
7 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 121. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
8 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 121. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
9 Beiktatta: 2015. évi CV. törvény 107. § (2). Hatályos: 2015. IX. 1-től.
10 Beiktatta: 2015. évi CXLV. törvény 25. §. Hatályos: 2015. X. 5-től.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 14. oldal
megszűnt kötelezettség.
(2a)1 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után
megállapított illetéket - a
megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a
lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e
bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül
- a vagyonszerző nevére szóló - jogerős vagy végleges használatbavételi engedélyt adott
ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős vagy végleges
használatbavételi engedéllyel,
illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a
vagyonszerző nevére - kiadott
használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé,
az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a
határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket
- jogerőre emelkedik vagy
véglegessé válik, és az építésügyi hatóság erről a tényről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.
(2b)2 Amennyiben a vagyonszerző több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben
meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az
illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben
meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
(2c)3 Ha a maximális
beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel
tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a
vagyonszerzőre összességében
1 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (6). Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 8. § 2., 3.,
4., 5.
2 Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 129. § alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.
3 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (7). Hatályos: 2013. IV. 21-től.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 15. oldal
kedvezőbbet kell figyelembe venni. (2d)1 A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása,
egyesülése, szétválása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az
ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló
használatbavételi engedéllyel,
illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2e)2 Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély
vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.
(3)3 Termőföld tulajdonjogának,
vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell
megfizetni. Az (1) bekezdés h) pontja szerinti mentesség esetén a mentességre való jogosultságot az ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot a vagyonszerzőnek az állami adóhatóságnál kell benyújtania vagy
az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtandó ajándékozási
szerződéshez kell csatolnia, mely okiratot az ajándékozási szerződés másolatával az ingatlanügyi hatóság a 92. § (1) bekezdés szerint továbbítja az állami adóhatóságnak.
(4)4 Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 9 százalékot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 9 százalékot vagy
c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak
megfelelő, legalább 9 százalékos mértéket elérő adó.
17/A. §5
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási
illetékkedvezménye6
17/B. §7 (1)8 A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő
1 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (8). Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 2.,
2014. évi LXXIV. törvény 185. § 1.
2 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 122. §. Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 8. § 6.
3 Megállapította: 2005. évi LXXXVII. törvény 3. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1)
b), 83. § (4) c), 2013. évi CC. törvény 133. § 3., 2016. évi CXXV. törvény 132. § 2.
4 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 123. §. Módosította: 2016. évi CLXXXII. törvény 1. §.
5 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVI. törvény 115. § (1) 2. Hatálytalan: 2016. VI. 16-tól.
6 Beiktatta: 2001. évi L. törvény 23. §. Hatályba lép a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján.
7 Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CXVI.
törvény 147. § (2).
8 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 5.
Frissítve: 2020. február 16. 19:41 OptiJUS Hatály: 2020.IV.1. -
Magyar joganyagok - 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 16. oldal
egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás
megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az
általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a (4)-(5)
bekezdésben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A
kedvezmény igénybevételének
feltétele, hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül
a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,
és a fizetési meghagyás véglegessé válása évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi
tulajdonában álló gazdasági
társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.1
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a)2 öröklés esetén a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az
(1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A
nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak;
b) ajándékozás esetén az
ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott az
(1) bekezdés szerinti feltételek
vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.
(3)3
(4)4 A vállalkozói vagyon
tulajdonjogát megszerző
magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5
millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(5) A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal,
de legfeljebb 2,5 millió forinttal
csökkentett összegben kell megállapítani.
(6)5 Ha a (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti,
1 Módosítva: 2018. évi XLI. törvény 144. § 4. alapján.
2 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 2.
3 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 7. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
4 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209.

Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.  Ezen törvény szabályozza az adott ügyletekben résztvevők beazonosításának kötelezettségét - ingatlannal kapcsolatos ügyleteketre is mértékadóan.

VISSZA AZ INGATLAN JOGHOZ

Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.

2017. évi LIII. törvény  - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és
megakadályozza a büntetendő
cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a
pénzmosás szempontjából
veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya
1. § (1)2 E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a
Magyarországon székhellyel,
fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
a) hitelintézetre;
b) pénzügyi szolgáltatóra;
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
e) nemzetközi postautalvány- felvételt és -kézbesítést végzőre; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
h) könyvviteli (könyvelői),
adószakértői, okleveles
adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve
vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
i) játékkaszinót, kártyatermet
működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai
közösségi jogászi irodára (a
továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
m) bizalmi vagyonkezelőre; n) virtuális és törvényes
fizetőeszközök, illetve virtuális
fizetőeszközök közötti átváltási
szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca szolgáltatóra;
p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy
ügyletsorozatok vonatkozásában,
amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben
foglalkozó vagy közvetítőként
szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy
ügyletsorozatok vonatkozásában,
amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és
r) székhelyszolgáltatóra.
(1a)3 E törvény hatálya kiterjed
1 Kihirdetve: 2017. V. 26.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 2. oldal
arra, aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén - ideértve a fióktelepet is - az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az (1) bekezdésben
meghatározott szolgáltatást
Magyarországon [az (1)
bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].
(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a) a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
b)1 a szolgáltató vezetője,
foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja;
c)2 kamarai jogtanácsos
irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol.
(3) E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre.
(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá
a) a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a
munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
b) a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott
hitelreferencia szolgáltatása,
valamint fizetési rendszer
működtetésével kapcsolatos tevékenysége,
c)3 az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése.
(5) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.
(6) E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő
rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a közjegyzőre is, ha
a 73. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez.
2. § A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május
20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9.
pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában: 1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által
kiadott szakmai és
vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről
1 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
2 Beiktatta: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2017. évi CXCIX. törvény 54. §. Hatályos: 2017. XII. 28-tól.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 3. oldal
szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
2. anyavállalat: minden olyan
vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
3. azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése;
4. árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
5. árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató;
6. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai,
fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
7. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;
8. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési
szolgáltatókról szóló 2013. évi
CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény;
9. ellenőrző befolyás: a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás
nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének
más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
b) lehetővé válik - függetlenül
attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben
rögzítették - a vállalkozás
irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének,
felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy
d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;
10. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási
tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 2. melléklete szerinti
életbiztosítási ágba tartozó tevékenység;
11. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
12. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató
által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak;
13. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;
14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;
15. harmadik ország: az Európai
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 4. oldal
Unión kívüli állam;
16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t; 17.1 ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;
18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;
19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és
összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
19a.2 kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;
20. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás;
21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely - különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont
Csoport követelményeinek a
figyelembevételével - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el;
21a.3 külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán
alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;
22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi
leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
22a.4 letétkezelő pénztárca- szolgáltató: olyan szervezet, amely
ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átadására szolgáló kriptográfiai
magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt;
23. levelező kapcsolat:
a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a
csekkelszámolást és a devizaügyleteket,
b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó
hitelintézet vagy pénzügyi
szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;
24. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok
folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;
25. pénzforgalmi intézmény: az
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 5. oldal
Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
26. pénzmosás: a 2013. június 30- ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában,
illetve a Büntető Törvénykönyvről
szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában
meghatározott elkövetési magatartások;
27. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
28. pénzügyi szolgáltató:
a) a pénzügyi vállalkozás,
b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi
vállalkozásnak nem minősülő
szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,
c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
e) az utalványkibocsátó,
f) a pénzváltó iroda,
g) a biztosító, amennyiben
életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel
rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,
h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben
meghatározott többes ügynök és alkusz,
i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,
j) a befektetési vállalkozás,
k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
l)1 a befektetési alapkezelő
befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a
Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében,
m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.- ben meghatározott tevékenysége tekintetében;
28a.2 pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári
jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos
dokumentum a kapcsolódó
jogosultságok nevesítésével,
munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás,
külszolgálatért kapott
jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás,
árfolyamnyereséghez,
nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;
29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.- ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;
30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő;
31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt
kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (5). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (6). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 6. oldal
meghatározott országok;
31a.1 székhelyszolgáltató: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott székhelyszolgáltató;
32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány:
személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
33. személyazonosság igazoló
ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre
jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (3)-(9)
bekezdésében meghatározottak
szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a
8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4)
bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;
34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
35. szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a 65.
§-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározásra kerül
az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-
finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;
36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi
eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában
meghatározott elkövetési magatartások;
37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
b)2 a pénzváltó iroda esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató
vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
38. tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a
Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §
(4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik,
vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a
szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi
szabályozással vagy azzal
egyenértékű nemzetközi
előírásokkal összhangban lévő
közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (7). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (8). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 7. oldal
szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott -
meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely
ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d)1 alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az
alapítványt létrehozták, illetve
működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,
e)2 bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;
40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:
a)3 az 1. § (1) bekezdés a)-f), h)-k) és m)-r) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,
b) az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint
c) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat
(a továbbiakban együtt: útmutató); 41. ügyfél:
a) aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és b) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér;
42. ügyfél-átvilágítás:
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (9). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (9). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Módosította: 2019. évi CXIX. törvény 52. § (1).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 8. oldal
a)1 a 6. §-ban meghatározott esetben az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a
személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat és az
ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;
b) a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések;
43. ügylet:
a)2 az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
b) az ügyleti megbízás;
44.3 ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. §
(1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-
r) pontjában megjelölt szakmai
tevékenységi körébe tartozó
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony;
45. üzleti kapcsolat:
a)4 az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
b) a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első
belépéssel létrejött tartós
jogviszony, illetve a
távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,
c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató
tevékenységi körébe tartozó
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony,
46.5 vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek - beleértve a materiális vagy immateriális javakat - forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat;
47.6 virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott,
így különösen elektronikusan
átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.
4. § (1)7 E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában
kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja,
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (10). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (11). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (12). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (13). Hatályos: 2020. I. 10-től.
5 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (14). Hatályos: 2020. I. 10-től.
6 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 2. § (14). Hatályos: 2020. I. 10-től.
7 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíroz 9. oldal
Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja,
Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h)1 nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel
egyenértékű feladatot ellátó személy.
(3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa
vagy élettársa; vér szerinti,
örökbefogadó, mostoha- és
nevelőszülője.
(4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
(5)2 A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja az Európai
Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a tagállamokat a (2) bekezdésben meghatározott fontos
közfeladatot ellátó személyek
kategóriáiról, beleértve a (2)
bekezdés h) pontjában
meghatározott nemzetközi
szervezetekre vonatkozó kategóriákat.
5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés
a) a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a
pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);
b)3 i) pontjában meghatározott
szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték felügyeleti hatóság;
c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
d)4 l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 3. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Módosította: 2017. évi LXXII. törvény 101. §.
4 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (5) b), 2018. évi XCI. törvény 9. § b).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 10. oldal
törvény alapján az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
da)1 az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd, kamarai jogtanácsos a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),
db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);
e)2 j), k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
f)3 f), h), n) o) és r) pontjában meghatározott szolgáltatók
vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);
g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a
bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló
törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal). 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 6. § (1) A szolgáltató az ügyfél- átvilágítást köteles alkalmazni a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b)4 a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c)5 árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3.
cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi
egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
f)6 pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-e) vagy i) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
h)7 ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás
kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés
alapján szükséges az ügyfél átvilágítás ismételt elvégzése;
i)8 háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén.
(2)9 Az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b), c) és i)
1 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 98. § (5) c), d).
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
5 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
6 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
7 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
8 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
9 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 11. oldal
pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az
(1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott összeget.
6/A. §1 Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.
4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
7. § (1)2 A szolgáltató köteles a 6. §
(1) bekezdés a) és e)-h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét, idejét, ae) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
ag) azonosító okmányának típusát és számát;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi
székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be)3 - ha ilyennel rendelkezik - kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,
bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről
(nyilvántartásba vételéről,
bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
bg) adószámát.
(3)4 A szolgáltató a
személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi
okiratok bemutatását köteles
megkövetelni, vagy jogosult
közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:
a) természetes személy
aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és
lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az
esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló
okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi
lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye
vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt
igazoló - harminc napnál nem
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 5. § (5). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (2). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 12. oldal
régebbi - okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdésének bejelentése
megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
(3a)1 A (2) bekezdés a) pont ab)- ac) és ae) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság
igazoló ellenőrzése érdekében
bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
(3b)2 A (3a) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy a (2) bekezdés a) pont ab)-ac) és ae) alpontjában meghatározott adatok
rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a
cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
(5)3 A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles
meggyőződni az okirat hitelességéről.
(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(7)4 Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés
alapján ez indokolt, a
személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató
jogosult a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedések helyett
vagy ezeken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat
olyan közhiteles nyilvántartás
alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(8)5 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben
meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása
céljából a szolgáltató a
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 6. § (5). Hatályos: 2020. I. 10-től.
5 Megállapította: 2019. évi XXXIV. törvény 160. § (1). Hatályos: 2019. IV. 26-tól.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 13. oldal
személyazonosság igazoló
ellenőrzése érdekében a (2)
bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés
alapján bemutatott okiratról - ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.
(8a)1 A szolgáltató a (8)
bekezdésben meghatározott
kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a (3) bekezdésben meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli.
(9) A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések
során birtokába jutott adatok és a
játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes
személy ügyfele képmásának rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A
kártyatermet, játékkaszinót
működtető szolgáltató a
videofelvételeket a rögzítéstől
számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett
szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv
eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani.
(10) A szolgáltató a (2)-(6)
bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(11) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (10)
bekezdésben meghatározottak végrehajtására útmutatót ad ki.
8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a
szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
(2) A szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott
nyilatkozatban a tényleges
tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt
közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(4)2 Ha kétség merül fel a
tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó
szerv által meghatározott
1 Beiktatta: 2019. évi XXXIV. törvény 160. § (2). Hatályos: 2019. IV. 26-tól.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 14. oldal
intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről.
(5) A szolgáltató köteles a
tényleges tulajdonos
személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére
bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más
olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
9. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján - köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a
szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a
nyilatkozatban a tényleges
tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
(1a)1 A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
(2) A szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos
kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja
alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(3)2 Ha kétség merül fel a
tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó
szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az
ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.
(4) A szolgáltató köteles a
tényleges tulajdonos
személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére
bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más
olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) Az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása kockázat érzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató
az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a
nyilvánosan hozzáférhető
nyilvántartások vagy olyan
nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (3). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 15. oldal
sor.
(7)1 A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges
tulajdonos azonosítása és
személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1)-(6)
bekezdés alapján megtett intézkedésekről.
(8)2 Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges
tulajdonosa a 3. § 38. pont f)
alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél- átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
9/A. §3 (1) A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a
szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt
közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt
közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban
álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
(2) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban
álló személynek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a
vagyon forrására vonatkozó információkat.
(3) A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés
alapján megtett nyilatkozat
jogszabály alapján e célra
rendelkezésére álló vagy
nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése
érdekében, valamint köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről.
(4) Az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok
rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
9/B. §4 (1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes
1 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 8. § (4). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
4 Beiktatta: 2019. évi CXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 16. oldal
megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a
kedvezményezett, illetve a
biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a
kedvezményezett, illetve a
biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban
álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
(2) Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás
egészben vagy részben engedményezésre kerül.
(3) A szolgáltató - ha az (1)
bekezdés alapján megtett
nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e
célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(4) Az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató
köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok
rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
10. § (1)1 A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,
c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),
d) információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
(2)2 A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton
kívül - kockázatérzékenységi
megközelítés alapján - kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó
információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
(3)3 A szolgáltató -
1 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 10. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
2 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 10. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIX. törvény 10. § (1). Hatályos: 2020. I. 10-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.I.10. - 2020.IX.30.
Magyar joganyagok - 2017. évi LIII. törvény - a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro 17. oldal
kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
(4) A szolgáltató az (1)-(2)
bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott
módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(5)1 Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-
átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 6. § (1) bekezdés g) pontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.
11. § (1)2 A szolgáltató - a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően - köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll- e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben
pénzmosás megelőzésével
kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
(2) A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat (1)
bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a
65. §-ban meghatározott belső
szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.
(3)3 A szolgáltató -
kockázatérzékenységi megközelítés alapján - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi
a) összetett,
b) szokatlan, így különösen: ba) szokatlanul nagy értékű, illetve
bb) szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy c) gazdasági vagy

Tájékoztató a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezéséről
Elsőfokú eljárás
A Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) elsőfokú eljárásban elbírálja a külföldiek ingatlanszerzésére irányuló kérelmeket [A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 1/A. § (2) bekezdés].

VISSZA AZ INGATLAN JOGHOZ

Eljárása során anyagi jogszabályként, az Ltv., a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 251/2014. (X.2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, eljárási jogszabályként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárások illetékére vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) XX. melléklete tartalmazza.

Az eljárás menete
A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogát külföldi jogi vagy természetes személy az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg [Ltv. 1/A. § (2) bekezdés]. E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának az Fftv. szerinti külföldi jogi vagy természetes személy által történő megszerzésére [Ltv. 1/A. § (1) bekezdés].
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem engedélyezhető, ha az a közérdeket sértené. A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező külföldi természetes személy büntetett előéletű. Külföldi jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közérdek sérelmének a tulajdonjog megszerzése engedélyezését kizáró további eseteit állapíthatja meg [Ltv. 1/A. § (2a) bekezdés].
Az Fftv. 5. § 15. pontja alapján külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. pontja alapján külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Az Európai Unió tagállamai:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
- Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam: Izland, Liechtenstein, Norvégia
- Svájc, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású.
Nem engedélyköteles
- öröklés jogcímén való tulajdonszerzés [Ltv. 1/A. § (1) bekezdés]
Lakás tv. 1/A. § (4) bekezdése alapján ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban az ügyfél nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.
Az engedélyezés iránti kérelem benyújtása
A külföldi állampolgár (szervezet) az ingatlanszerzés engedélyezése iránti kérelmét az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatalhoz nyújtja be. A kérelem formája kötött, erre rendszeresített formanyomtatvány van (Korm. r. 1. melléklet).
- A kérelmet írásban lehet előterjeszteni. Írásban történik a kérelem benyújtása, ha azt postai úton, személyesen átadott irat útján, meghatalmazott útján, nyújtja be az ügyfél.
- Az eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - kivéve a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyfeleket - a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett - kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét [Ákr. 21. § (2) bekezdés].
- A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, mely jelen tájékoztatás végén található.
- A kérelem tartalmát az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány adatmezői határozzák meg.
A kérelemhez csatolni kell:
- külföldi természetes személy esetén a kérelmező érvényes úti okmányának vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványának hiteles másolatát,
- külföldi jogi személy esetén olyan dokumentumot, melyből a Fiókteleptv. szerinti fióktelepének vagy kereskedelmi képviseletének azonossága hitelt érdemlően megállapító,
- olyan dokumentum, melyből megállapítható az ingatlan tulajdonjoga átruházása
- Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja [Ákr. 14 § (1) bekezdés].
- Az ügyintézési határidő: 45 nap, ami az eljárás megindulásának napján kezdődik [Korm. r. 3. §, Ákr. 50. § (1) bekezdés]. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul [Ákr. 37. § (2) bekezdés].
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja,
- az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének időtartama,
Az eljárás illetéke
- A külföldi állampolgár ingatlanszerzése engedélyezésének eljárása illetékköteles. A törvényben meghatározott összegű illetéket illetékbélyegben kell a kérelem előterjesztésével egyidejűleg leróni, melynek mértéke:
- megszerezni kívánt ingatlanonként (ingatlanrészenként) 50.000,- Ft
- azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező,
illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásáért 10.000,- Ft illetéket köteles megfizetni (Itv. Melléklet XX. Cím).
A kérelem elbírálása
Az ingatlanszerzés engedélyezése során a fővárosi és megyei kormányhivatal - egyéb feltételek megléte mellett - vizsgálja, hogy az ingatlanszerzés közérdeket és önkormányzati érdeket nem sért-e.
Közérdeknek sérelmének minősül, ha kérelmező természetes személy
a) kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll
b) elfogatóparancs hatálya alatt áll, vagy
c) büntetett előéletű, vagy ha a közérdek sérelme egyéb közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból megállapítható.
E feltételek fennállását az eljáró hatóság az ügyben illetékes hatóságok megkeresése útján vizsgálja:
a) Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Országos Rendőr-főkapitányság
c) Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (BM BNYH)
Önkormányzati érdeksérelem kérdésében az illetékes települési önkormányzat polgármesterének nyilatkozata az irányadó, melyet a megkereséstől számított nyolc napon belül kell megküldeni az eljáró hatóságnak [Ákr. 50. § (6) bekezdés].
Jogorvoslat:
- A hivatal határozata ellen fellebbezésnek helye nincs [Ltv. 1/A. § (4) bekezdés].
- Az ügyfél, illetve a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
- A pert keresetlevéllel kell megindítani, a keresetlevelet jogsérelemre hivatkozással a határozat közlésétől számított 30 napon belül, a hivatalhoz nyújtható be.
- Ha a keresetindításra jogosult a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg, melyet az illetékes bíróság bírál el, a keresetlevelet is be kell nyújtani. [A keresetlevél benyújtásának módját a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. §-a határozza meg. Az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét a Kp. 50. §-a határozza meg.]
- A hivatal a keresetlevelet (kérelmet) az ügy irataival és érdemi nyilatkozatával együtt 15 napon - ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított 5 - belül küldi meg az illetékes közigazgatási-és munkaügyi bírósághoz [Kp. 40. § (1)-(2) bekezdése].
1. melléklet a 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelethez
Kérelem ingatlanszerzés engedélyezése iránt
a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet alapján
1. A kérelmező:
□ külföldi természetes személy
□ külföldi jogi személy magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete
□ diplomáciai, konzuli képviselet, illetve ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezet
A kérelmező neve:
(A kérelmező képviselőjének neve:)
Születési családi és utónév:
(Előző családi és utónév:)
Születési hely és idő:
Anyja születési családi és utóneve: (Anyja előző születési és családi utóneve:)
A kérelmező lakcíme/székhelye:
(A kérelmező képviselőjének lakcíme/székhelye:)
Állampolgárság/honosság:
E-mail:*
Tel./fax:*
* Nem kötelező megadni.
2/A. Az ingatlan:
A megszerezni kívánt ingatlan címe:
A megszerezni kívánt ingatlan helyrajzi száma: A megszerezni kívánt ingatlan jogi jellege: Az ingatlanon elhelyezkedő épületek fő rendeltetés szerinti jellege:
Az ingatlan megszerzésének jogcíme:
2/B. Árverés útján kívánok ingatlant vásárolni a fővárosi/megyei kormányhivatal illetékességi területén:**
** A 2/B. pont szerinti esetben a 2/A. pontot nem kell kitölteni.
3. Az ingatlanszerzés speciális körülményei:
- a tulajdonszerzés célja a közös tulajdon megszüntetése
- külföldi természetes személyként Magyarországon folyamatosan legalább 5 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezem, és ez idő alatt összesen legalább 3 évig foglalkoztatási jogviszonyban álltam
- a fenti speciális körülmények egyike sem áll fenn
A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat
érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. ingatlanszerzésre vonatkozó engedély kiadását.
Kelt:
Aláírás:
1. függelék
2.) Korm. rendelet alapján kérem az
A kérelmet az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozóként vagy egyéni cég tagjaként nyújtom be, Magyarországon kívánok életvitelszerűen lakni és gazdasági tevékenységet folytatni, valamint a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenységem folytatásához. Tudomásul veszem, hogy az ingatlanszerzés engedélyezése esetén a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 7. §-ának megfelelően legkésőbb a tulajdonszerzést követő 90. naptól kezdődően köteles vagyok életvitelszerűen Magyarországon lakni és a vállalkozás vagy az egyéni cég tevékenységi körébe tartozó gazdasági tevékenységet folytatni. Az életvitelszerű Magyarországon lakás vagy a gazdasági tevékenység megszűnése esetén az ingatlant 1 éven belül köteles vagyok elidegeníteni.
Kelt:
Aláírás:
2. függelék: hatályon kívül helyezve:457/2017 (XII.28.) Kor. rendelet 507. § f) alapján.
3. függelék
Kérem, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzést engedélyező hatóság a kérelem elbírálása érdekében keresse meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. § (2a) bekezdésében, továbbá a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések alapján a kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom, valamint elfogatóparancs hatálya alatt állásra vonatkozó adatok továbbítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
Kelt:
Aláírás:

Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 1. oldal
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma 1997. évi CXLI. törvény

VISSZA AZ INGATLAN JOGHOZ

1997. évi CXLI. törvény
2. § (1)4 Az ingatlan-nyilvántartás
a) településenként tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásról
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1)2 Ez a törvény - az 1972. évi
31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában
gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.
(1a)3 E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében
meghatározott ingatlan-
nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
rendelkezései szerint - az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével - kell eljárni.
(2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma az
azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott
formában is megjeleníthető, ahogyan azt e törvény és végrehajtási rendelete szabályozza.
aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait,
ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket,
b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a
nyilvántartáshoz szükséges, e
törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.
(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
(3)5 Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a
továbbiakban: hatósági)
eljárásokban - a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági
földterületekhez kapcsolódó
támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési
eljárást kivéve - az ingatlan
nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
Az ingatlan-nyilvántartás elvei
3. §6
4. §7
1 Kihirdetve: 1997. XII. 17.
2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).
3 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 15. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
4 Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
5 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
6 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIV. törvény 12. § a). Hatálytalan:
2014. III. 15-től.
7 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIV. törvény 12. § b). Hatálytalan:
2014. III. 15-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 2. oldal
Közhitelesség
5. §1 (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben
meghatározott adatai (a
továbbiakban: ingatlanadatok)
kivételével - közhiteles hatósági
nyilvántartás. Az ingatlan- nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
jogok és feljegyzett tények tekintetében - ha e törvény eltérően
nem rendelkezik - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-
nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai
tekintetében a személy- és
lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(3a)2 Az ingatlanok címadatát - a közterület ingatlanok kivételével - az ingatlan-nyilvántartás az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E- ügyintézési tv.) meghatározott
központi címregiszterből (a
továbbiakban: KCR) történő
automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.
(4) Az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező bizonyításáig - hitelesen
tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
törvény rendelkezései szerint
meghatározott állami alapadat- tartalmat.
(5) Az állami ingatlan nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról
- a (6) bekezdés kivételével - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni
kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
(6) Az állami ingatlan nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt
(érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.
(7) A Ptk.-nak az ingatlan- nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.
(8)3 Ha az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: egyéb közhiteles nyilvántartás) az
ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban változás történik, akkor az e közhiteles nyilvántartást
vezető szerv automatikus információátadás útján az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja az ingatlanügyi hatóságnak az erre vonatkozó adatot. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül
köteles intézkedni a két
nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről.
Kérelemhez kötöttség
6. § (1)4 A jogok és jogilag jelentős
1 Megállapította: 2013. évi CCIV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
2 Megállapította: 2016. évi CXXI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2019. évi LXIV. törvény 20. §. Hatályos: 2019. VII. 16-tól.
4 Megállapította: 2015. évi LXXI. törvény 16. § (1). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 3. oldal
tények bejegyzésére, illetve
feljegyzésére irányuló ingatlan- nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél
kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan- nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl.
(2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a
bejegyzés, feljegyzés iránti
kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki.
Rangsor
7. § (1)1 Az ingatlan- nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések
rangsorát - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a
bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel
lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
(1a)2 Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem - a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve - valamennyi érintett szervhez benyújtásra került.
(2) A ranghely előzetes
biztosításának, a ranghely
fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető.
(3)3 Állami tulajdonban álló,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
beruházással érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelői jog bejegyzése, módosítása vagy törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan nyilvántartásban átvezetni.
(4)4 A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési és
területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan nyilvántartásban átvezetni.
(5)5 A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan nyilvántartásban átvezetni.
8. §6
Az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet
9. § (1)7 Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
1 Módosította: 2013. évi CCL. törvény 53. § a).
2 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 32. § (1). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2020. I. 16-tól.
4 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 32. § (2). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
5 Beiktatta: 2018. évi CXI. törvény 12. §. Hatályos: 2018. XII. 31-től.
6 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIV. törvény 12. § d). Hatálytalan:
2014. III. 15-től.
7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 4. oldal
(2)1 A számítógépes ingatlan- nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak
tényleges elhelyezésétől - a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.
(3)2 Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(4)3 A (3) bekezdés
alkalmazásában gazdálkodó szervezet alatt a nemzeti adatvagyon
körébe tartozó állami
nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti fogalmat kell érteni.
10. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.
(2)4 Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan- nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-
nyilvántartásának összevontan történő vezetését.
MÁSODIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE
I. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
TÁRGYA ÉS TARTALMA
Önálló ingatlanok
A földrészlet
11. § (1) Az ingatlan nyilvántartásban földrészlet:
a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és
kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.
(2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.
(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani
a) a földön létesített épületet, építményt,
b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,
c)5 a szövetkezeti háznál a
szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket
ha azok tulajdoni viszonyai a
1 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 36. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 154. § a).
2 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 153. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2013. évi CCIV. törvény 3. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 4. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
5 Módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 5. oldal
földrészlettel azonosak.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet
tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.
Az egyéb önálló ingatlanok
12. §1 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:
a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,
aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,
b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető
hányaddal együtt,
c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].
13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell
nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)2 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag
összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a
lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a
lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.
Az ingatlan adatai
14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:
a)3 a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett, valamint -
közterület ingatlan esetén - az ingatlanügyi hatóság által átvezetett címadatokat, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,
d) ingatlan-nyilvántartási
1 Megállapította: 2016. évi CLXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
2 A második mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
3 Megállapította: 2019. évi LXXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2020. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 6. oldal
szempontból szükséges egyéb adatát.
A jogosultak adatai
15. § (1)1 Az ingatlanok
nyilvántartása során a
magánszemély azonosítására
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, továbbá, a polgárok személyi
adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A
szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a
statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2)2 Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és
azt, valamint a cégjegyzékbe
bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem
rendelkezik - az ingatlan-
nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
(3)3 Az (1) bekezdésben
meghatározott személyek és
szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.
(4)4 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott és az ott előírt módon közölt belső egyedi azonosítóval
rendelkező személyek és
szervezetek azonosítására a
személyi azonosító, a cégjegyzékszám, illetve a statisztikai azonosító helyett a belső egyedi azonosítót kell használni.
(5)5 Ahol e törvény a kérelemben, a megkeresésben, a bejelentésben, illetve az ezek alapjául szolgáló okiratban, vagy hatósági, bírósági határozatban személyi azonosító, cégjegyzékszám, illetve statisztikai azonosító feltüntetését írja elő, a (4) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a belső egyedi azonosítójukat kötelesek az ingatlanügyi hatósággal közölni.
(6)6 A belső egyedi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az
ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem
szabad, továbbá a 70. § (1)
bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, valamint a 81. § (1) bekezdésében foglaltak a belső egyedi azonosítóra is irányadók.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok
16. §7 Az ingatlan-nyilvántartásba
1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 6. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §, 2012. évi
CCXIII. törvény 38. § a), b).
2 Módosítva: 2012. évi CCXIII. törvény 38. § c) alapján.
3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
4 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 267. §. Hatályos: 2014. II. 25-től. Módosította: 2014. évi XXXI.
törvény 10. § a).
5 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 267. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.
6 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 267. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.
7 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 7. oldal
az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
a)1 tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,2
b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és
bányaszolgalmi jog, valamint
törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g)3 elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
h) tartási és életjáradéki jog,
i)4 jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is),
j) végrehajtási jog. 16/A. §5
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények
17. § (1)6 Az ingatlan- nyilvántartásba csak az ingatlanhoz
kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
1. a jogosult
1.1. kiskorúsága,
1.2. gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi
képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
4. kisajátítási eljárás megindítása, 5. telekalakítási eljárás megindítása,
6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7. földminősítési eljárás megindítása,
8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1. jogorvoslati kérelem,
8.2. ügyészi felhívás,
8.3. ügyészi fellépés benyújtása,
8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni
felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
10. az ingatlan jogi jellege,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti
kérelem vagy megkeresés elutasítása,
12. épület
12.1. létesítése,
12.2. lebontása,
13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14.7 végleges hatósági vagy
jogerős bírósági határozattal
megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15. bírósági ítéleten alapuló
1 Megállapította: 2005. évi XCII. törvény 6. §. Hatályos: 2005. VIII. 31-től.
2 Lásd: 2007. évi CVI. törvény 65. §.
3 Módosította: 2014. évi XV. törvény 59. § (7) a).
4 Megállapította: 2016. évi CXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2016. XI. 12-től.
5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXV. törvény 17. § c). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.
6 Megállapította: 2014. évi XXXI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 11-től.
7 Módosította: 2017. évi L. törvény 148. § a).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 8. oldal
tulajdoni korlátozás,
16.1 bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen
alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
17.2. elidegenítési tilalom,
17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
18.2. büntetőeljárás megindítása,
19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20.2 a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22.3 a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,
23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
24. a ranghely megváltoztatása,
25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak
összes tulajdoni hányadának
legalább kétharmadát feljogosító
alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,
30. pénzügyi lízingbeadás ténye,
31. nemzeti emlékhely,
32. történelmi emlékhely,
33.4 a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás,
34.5 az eljárás megszüntetésének ténye.
(2)6 Az (1) bekezdés 1-14. és 31-
34. pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az
egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a
feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.
(3)7
II. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI
1 Megállapította: 2014. évi CVI. törvény 19. §. Módosította: 2016. évi XCII. törvény 3. §.
2 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (4).
3 Megállapította: 2016. évi CXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2016. XI. 12-től.
4 Beiktatta: 2015. évi CV. törvény 114. § (1). Hatályos: 2015. IX. 1-től.
5 Beiktatta: 2017. évi CCV. törvény 16. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
6 Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 82. § (2). Módosította: 2014. évi XXXI. törvény 10. § b),
2015. évi CV. törvény 114. § (2), 2017. évi CCV. törvény 41. § a).
7 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXXI. törvény 11. §. Hatálytalan: 2014. VII. 11-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 9. oldal
18. § (1)1 Az egységes ingatlan- nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, továbbá az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázisból, valamint az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából
áll (a továbbiakban: ingatlan- nyilvántartás). Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis része.
(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás
vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők, illetőleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi
adatfeldolgozás eszközeivel
olvasható formában megjeleníthetők.
A tulajdoni lap
19. § (1)2 Az ingatlan- nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.
(2)3 A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni.
Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal
vagy az ingatlan egyedi
azonosítójával. Az ingatlanok
helyrajzi számozásának
megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Egyes ingatlanok sajátos
nyilvántartási szempontjaira
figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni
törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető.
Az okirattár
20. § (1) Az okirattár a
bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti
kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.
(2)4 Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis5
21. § (1)6 Az egységes ingatlan nyilvántartás céljára a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Fttv.) 13. § (1)
bekezdésében meghatározott
1 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (6). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
3 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (7). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
5 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (8). Hatályos: 2013. I. 1-től.
6 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (9). Módosította: 2017. évi LVIII. törvény 5. § a).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 10. oldal
térképi adatbázis szolgál.
(2)1
(3)2 Az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás szempontjából az Fttv. 11. § (1) bekezdésben és a
13. § (1a) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.
(4)3 Az egyéb önálló ingatlanok - ide nem értve a 12. § a) pontja szerinti épületeket és építményeket - alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan
- társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások
- elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését,
továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
A törölt bejegyzések jegyzéke
22. §4 A település egységes ingatlan-nyilvántartási
adatbázisában meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is
vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.
III. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
MÓDJA
23. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.
(2) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra
tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.
(3)5 A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(4)6 A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett terület művelési ágát, valamint minőségét földminősítési eljárás lefolytatásával kell megállapítani. Az ingatlan-nyilvántartásban a föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.
(5)7
24. § (1)8 Az ingatlan nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell
nyilvántartani.
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként
tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló
1 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XLVI. törvény 45. §. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi
XLVI. törvény 41. §.
2 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (10). Módosította: 2017. évi LVIII. törvény 5. § b).
3 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a), 2017. évi LVIII. törvény 5. § c), 2017. évi CCV.
törvény 41. § b).
4 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
5 Módosította: 2013. évi CCIV. törvény 11. § a).
6 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 17. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
7 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CCV. törvény 42. § a). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.
8 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 10. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 11. oldal
helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(3)1 A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig
tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(4)2 A 12. § a) pontja szerinti épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában
álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.
HARMADIK RÉSZ
A VÁLTOZÁS VEZETÉSE
IV. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
Az eljárás fogalma
25. §3 (1)4 Az ingatlan- nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban
(ide nem értve az ingatlan címét) bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.
(2)5 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes
vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan
nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény
megváltozását vagy törlését
eredményezné. Az ingatlan nyilvántartási eljárásban ügyfél az
eljárást kezdeményező hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy is.
(3)6
(4)7 Az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik, a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott elektronikus űrlap alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható.
(5)8 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni.
A központi címregiszterből történő adatátvétel és a
címképző szerv értesítésének
szabályai9
25/A. §10 (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében, valamint a címképző szerv értesítése
1 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a), 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).
2 Módosította: 2013. évi CCIV. törvény 11. § b).
3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
4 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 153. § (4). Módosította: 2014. évi XCIII. törvény 14. § b).
5 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §.
6 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CXXI. törvény 30. § (3). Hatálytalan: 2017. I. 1-től.
7 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §.
8 Beiktatta: 2017. évi CCV. törvény 18. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
9 Beiktatta: 2014. évi XCIII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.
10 Beiktatta: 2014. évi XCIII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 12. oldal
tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan- nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.
(3)1 Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést,
megkeresést széljegyzés nélkül haladéktalanul vissza kell utasítani,
és a bejelentőt, megkeresőt tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok más
eljárás lefolytatásához nem
szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell küldeni.
(4) Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: címadatátvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.
(5)2
25/B. §3 (1) Az ingatlanügyi hatóság a központi címregiszterről
és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokra vonatkozóan az alábbi változások átvezetéséről rendelkező
- szövetkezeti házi vagy társasházi ingatlan esetén az alapszabályban,
illetve az alapító okiratban megjelölt, emeletet és ajtószámot
tartalmazó - határozat, a címkoordinátákat és az ingatlan- nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó adatlap, valamint a
záradékolt változási vázrajz
megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:
a) telekalakítás (ideértve a
kisajátítási eljárásban történt változást is),
b) épületek feltüntetése és törlése,
c) épület egyéb önálló ingatlanná alakítása,
d) társas- és szövetkezeti ház alapítása, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.
(2) A címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásban
létrejövő, a központi címregiszterről
és címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó új földrészletekre és egyéb önálló ingatlanokra megnyitott tulajdoni lapon az ingatlan címadata helyén a „címképzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.
(3) A „címképzés alatt” megjegyzés a címképzési eljárást követő címadat átvétellel egyidejűleg automatikusan törlődik az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását elektronikus formában is teljesítheti.
Az eljárás megindítása
26. §4 (1)5 Az ingatlanhoz
kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény
felhatalmazása alapján kiadott
rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál
kell benyújtani. Az ingatlan
nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban az Ákr. 45. § (5)
bekezdése alkalmazásának nincs
1 Módosította: 2017. évi L. törvény 148. § b).
2 Nem lép hatályba a 2015. évi XLIV. törvény 36. § (2) alapján.
3 Megállapította: 2015. évi XLIV. törvény 3. §. Hatályos: 2015. V. 2-től.
4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 12. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
5 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 13. oldal
helye.
(1a)1 Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést
- kérelem nélkül - a változást
elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg.
(2)2 A kérelemre induló olyan
eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat,
illetve ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokirat szolgál, a jogi
képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését,
amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező
helyett képviselő jár el, a
kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését),
lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is.
(4)3 A kérelmet a bejegyzés
alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a
szerződés (jognyilatkozat)
létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a
jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
(4a)4 Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére
irányuló szerződéshez nem
szükséges a mezőgazdasági
igazgatási szerv jóváhagyása,
azonban a szerződést az
elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése
szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a
kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
(5)5 A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.
(6)6 A Ptk. 5:167. §-ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles
kiadmányának vagy hiteles
másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a
bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban az Ákr. 65. § (2)
bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának -
1 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 34. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
2 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 41. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
4 Beiktatta: 2013. évi CCXII. törvény 135. § (1). Hatályos: 2014. V. 1-től.
5 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §.
6 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 14. oldal
az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - nincs helye.
(7) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.
(8)1 Az eljáró hatóság - ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is - bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban
bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A
vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két
eredeti példányban kell az
ingatlanügyi hatóság részére megküldeni.
(9)2 A kérelem a szerződő feleknek
- a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező - közös nyilatkozatával,
az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a
kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.
(10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó-
vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-
nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni
kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a
kézbesítési meghatalmazott
meghatalmazását, valamint a
meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.
26/A. §3 Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni.
27. §4 (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének
(cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a
megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Hivatalból vezeti át - a (6) bekezdésben és a 28. § (1)
bekezdésében foglaltakra
figyelemmel - az ingatlanügyi hatóság
a) az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában - ide nem értve a művelés alól kivett területet - és a föld minőségében bekövetkezett,
helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,
b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a
cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.
(3) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás
bekövetkezésétől, illetőleg a
tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles
bejelenteni az ingatlanügyi
1 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 153. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.
2 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 19. § (3). Hatályos: 2018. I. 2-től.
3 Beiktatta: 2017. évi CCV. törvény 20. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
4 Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 35. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 15. oldal
hatóságnak
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ideértve a művelés alól kivett területet is - és a föld minőségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.
(4) A jogosult - a (3) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni.
(4a)1 A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében,
amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a bejelentő kéri - a
(3) bekezdés szerinti határidőben értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság a közhiteles
nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján az adatváltozást hivatalból átvezeti.
(5) Nincs szükség külön
bejelentésre, ha a (3) és (4) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.
(6)2 Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, illetve belterületi
határának módosításával
kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.
(7) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő
adatfelhasználás esetén az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást
megelőzően - összeveti a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik
meg a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a
személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az
adatváltozást az ingatlan nyilvántartáson hivatalból átvezeti.
(8) A jogosult a tulajdonjog
bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti
lakcíme ehhez kapcsolódó
megváltozásának ingatlan nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a
személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a
bejelentett lakcímváltozás
regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan
nyilvántartásban történő átvezetéséről.
27/A. §3 Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve
akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.
Az adatváltozás átvezetése
1 Beiktatta: 2016. évi XXXII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
2 Módosította: 2014. évi XCIII. törvény 14. § c).
3 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 16. oldal
alapjául szolgáló okiratok
28. §1 (1)2 Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott végleges hatósági engedély, jóváhagyás, bizonyítvány, illetve megkeresés, az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Az Fttv. 23. § (1) bekezdésének a) és h)
pontja, valamint a 14. § (8)
bekezdése alapján készített vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.
(2)3 Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha
a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
d)4 egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
(3)5 A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat az ingatlanügyi hatóság bejelentés és a
bejelentés során csatolt, az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét az ingatlanügyi
hatóság ellenőrizheti.
(4)6 Bejelentés hiányában, de az
(1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége azt
terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a
hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett.
(5)7 A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban az eltérés, valamint a földminősítési eljárásban a változás bejelentésére, továbbá az eljárás megindítására és hivatalból történő lefolytatására a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében eltérő szabályokat állapíthat meg.
28/A. §8 (1) Ha a bejelentésre, megkeresésre vagy hivatalból indult művelésiág-változás átvezetésére irányuló, illetve földminősítési
eljárásban a tényállás tisztázása során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a földrészlet
nyilvántartott és természetbeni művelési ága, illetve minőségi
osztálya eltér egymástól,
ugyanakkor az adatváltozás átvezetéséhez változási vázrajz szükséges, hiánypótlásra hívja fel a
27. § (2) bekezdés a) pontja szerint a változás bejelentésére kötelezettet, vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti megkeresőt.
(2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén az
1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
2 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (13). Módosította: 2013. évi CCL. törvény 53. § c),
2017. évi CCV. törvény 41. § c).
3 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 21. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
4 Megállapította: 2019. évi LXXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2020. I. 1-től.
5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3), 2009. évi LVI. törvény 188. §, 189. §.
6 Megállapította: 2017. évi CLIX. törvény 96. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
7 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 36. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
8 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 37. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. - 2020.XII.31.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról 17. oldal
ingatlanügyi hatóság az eljárást a
39. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak alapján nem szünteti meg, hanem azt hivatalból folytatja.
Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló
okiratok
29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő
nyilatkozatot az ingatlan- nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető
jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.
29/A. §1 (1) Társasházi közös tulajdonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés alapján a tulajdonjog- változás az összes tulajdoni hányad
legalább négyötödét képviselő
tulajdonostársak szerződéses nyilatkozata alapján is bejegyezhető; ebben az esetben a változás átvezetéséhez a többi tulajdonostárs
szerződéses nyilatkozata és
bejegyzési engedélye nem szükséges.
(2) A tulajdonostársak (1)
bekezdés szerinti többségének
hiányában az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szerződéses
nyilatkozatot tevő tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselik, feltéve, hogy a társasház alapító okirata a társasházi közös tulajdonba tartozó ingatlan ilyen többséggel való átruházását lehetővé teszi.
(3)2 A társasházakról szóló törvény szerinti lakásösszevonás vagy lakásmegosztás esetén bejegyzés alapjául szolgálhat az összes tulajdoni hányad több mint felét képviselő tulajdontársak által aláírt alapító okirat, a többi tulajdonostárs
szerződéses nyilatkozata ugyanakkor a bejegyzéshez nem szükséges.
30. § (1)3
(2)4 Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan
nyilvántartási állapot visszaállításához végleges hatósági
határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés
alapjául szolgáló szerződéstől
elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek
ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(2a)5 A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére
a) a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági döntés, és a törlésre irányuló megker