1997. évi CXLI. törvény – Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

1997. évi CXLI. törvény
2. § (1)4 Az ingatlan-nyilvántartás
a) településenként tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásról
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1)2 Ez a törvény – az 1972. évi
31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában
gépi adathordozóra rögzített – ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.
(1a)3 E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében
meghatározott ingatlan-
nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
rendelkezései szerint – az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével – kell eljárni.
(2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma az
azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott
formában is megjeleníthető, ahogyan azt e törvény és végrehajtási rendelete szabályozza.
aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait,
ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket,
b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a
nyilvántartáshoz szükséges, e
törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.
(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
(3)5 Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a
továbbiakban: hatósági)
eljárásokban – a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági
földterületekhez kapcsolódó
támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési
eljárást kivéve – az ingatlan
nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
Az ingatlan-nyilvántartás elvei
3. §6
4. §7
1 Kihirdetve: 1997. XII. 17.
2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).
3 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 15. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
4 Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
5 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
6 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIV. törvény 12. § a). Hatálytalan:
2014. III. 15-től.
7 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIV. törvény 12. § b). Hatálytalan:
2014. III. 15-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 2. oldal
Közhitelesség
5. §1 (1) Az ingatlan-nyilvántartás – az ingatlanok e törvényben
meghatározott adatai (a
továbbiakban: ingatlanadatok)
kivételével – közhiteles hatósági
nyilvántartás. Az ingatlan- nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
jogok és feljegyzett tények tekintetében – ha e törvény eltérően
nem rendelkezik – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-
nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai
tekintetében a személy- és
lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(3a)2 Az ingatlanok címadatát – a közterület ingatlanok kivételével – az ingatlan-nyilvántartás az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E- ügyintézési tv.) meghatározott
központi címregiszterből (a
továbbiakban: KCR) történő
automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.
(4) Az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis – az ellenkező bizonyításáig – hitelesen
tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
törvény rendelkezései szerint
meghatározott állami alapadat- tartalmat.
(5) Az állami ingatlan nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról
– a (6) bekezdés kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni
kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
(6) Az állami ingatlan nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt
(érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.
(7) A Ptk.-nak az ingatlan- nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.
(8)3 Ha az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: egyéb közhiteles nyilvántartás) az
ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban változás történik, akkor az e közhiteles nyilvántartást
vezető szerv automatikus információátadás útján az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja az ingatlanügyi hatóságnak az erre vonatkozó adatot. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül
köteles intézkedni a két
nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről.
Kérelemhez kötöttség
6. § (1)4 A jogok és jogilag jelentős
1 Megállapította: 2013. évi CCIV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
2 Megállapította: 2016. évi CXXI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2019. évi LXIV. törvény 20. §. Hatályos: 2019. VII. 16-tól.
4 Megállapította: 2015. évi LXXI. törvény 16. § (1). Hatályos: 2015. VIII. 17-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 3. oldal
tények bejegyzésére, illetve
feljegyzésére irányuló ingatlan- nyilvántartási eljárás – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ügyfél
kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan- nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl.
(2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a
bejegyzés, feljegyzés iránti
kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki.
Rangsor
7. § (1)1 Az ingatlan- nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések
rangsorát – e törvény eltérő
rendelkezése hiányában – a
bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel
lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
(1a)2 Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem – a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve – valamennyi érintett szervhez benyújtásra került.
(2) A ranghely előzetes
biztosításának, a ranghely
fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető.
(3)3 Állami tulajdonban álló,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
beruházással érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelői jog bejegyzése, módosítása vagy törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan nyilvántartásban átvezetni.
(4)4 A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési és
területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan nyilvántartásban átvezetni.
(5)5 A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan nyilvántartásban átvezetni.
8. §6
Az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet
9. § (1)7 Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
1 Módosította: 2013. évi CCL. törvény 53. § a).
2 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 32. § (1). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
3 Megállapította: 2019. évi CXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2020. I. 16-tól.
4 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 32. § (2). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
5 Beiktatta: 2018. évi CXI. törvény 12. §. Hatályos: 2018. XII. 31-től.
6 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIV. törvény 12. § d). Hatálytalan:
2014. III. 15-től.
7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 4. oldal
(2)1 A számítógépes ingatlan- nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése – függetlenül annak
tényleges elhelyezésétől – a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.
(3)2 Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(4)3 A (3) bekezdés
alkalmazásában gazdálkodó szervezet alatt a nemzeti adatvagyon
körébe tartozó állami
nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti fogalmat kell érteni.
10. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.
(2)4 Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan- nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-
nyilvántartásának összevontan történő vezetését.
MÁSODIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE
I. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
TÁRGYA ÉS TARTALMA
Önálló ingatlanok
A földrészlet
11. § (1) Az ingatlan nyilvántartásban földrészlet:
a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és
kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.
(2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.
(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani
a) a földön létesített épületet, építményt,
b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,
c)5 a szövetkezeti háznál a
szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket
ha azok tulajdoni viszonyai a
1 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 36. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 154. § a).
2 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 153. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
3 Beiktatta: 2013. évi CCIV. törvény 3. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 4. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
5 Módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 5. oldal
földrészlettel azonosak.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet
tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.
Az egyéb önálló ingatlanok
12. §1 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:
a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,
aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,
b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető
hányaddal együtt,
c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].
13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell
nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)2 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag
összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a
lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a
lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.
Az ingatlan adatai
14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:
a)3 a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett, valamint –
közterület ingatlan esetén – az ingatlanügyi hatóság által átvezetett címadatokat, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,
d) ingatlan-nyilvántartási
1 Megállapította: 2016. évi CLXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
2 A második mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
3 Megállapította: 2019. évi LXXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2020. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 6. oldal
szempontból szükséges egyéb adatát.
A jogosultak adatai
15. § (1)1 Az ingatlanok
nyilvántartása során a
magánszemély azonosítására
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, továbbá, a polgárok személyi
adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A
szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a
statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2)2 Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és
azt, valamint a cégjegyzékbe
bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon, továbbá – ha törvény másként nem
rendelkezik – az ingatlan-
nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
(3)3 Az (1) bekezdésben
meghatározott személyek és
szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.
(4)4 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott és az ott előírt módon közölt belső egyedi azonosítóval
rendelkező személyek és
szervezetek azonosítására a
személyi azonosító, a cégjegyzékszám, illetve a statisztikai azonosító helyett a belső egyedi azonosítót kell használni.
(5)5 Ahol e törvény a kérelemben, a megkeresésben, a bejelentésben, illetve az ezek alapjául szolgáló okiratban, vagy hatósági, bírósági határozatban személyi azonosító, cégjegyzékszám, illetve statisztikai azonosító feltüntetését írja elő, a (4) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a belső egyedi azonosítójukat kötelesek az ingatlanügyi hatósággal közölni.
(6)6 A belső egyedi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az
ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem
szabad, továbbá a 70. § (1)
bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, valamint a 81. § (1) bekezdésében foglaltak a belső egyedi azonosítóra is irányadók.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok
16. §7 Az ingatlan-nyilvántartásba
1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 6. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §, 2012. évi
CCXIII. törvény 38. § a), b).
2 Módosítva: 2012. évi CCXIII. törvény 38. § c) alapján.
3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
4 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 267. §. Hatályos: 2014. II. 25-től. Módosította: 2014. évi XXXI.
törvény 10. § a).
5 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 267. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.
6 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 267. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.
7 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 7. oldal
az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
a)1 tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,2
b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és
bányaszolgalmi jog, valamint
törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g)3 elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
h) tartási és életjáradéki jog,
i)4 jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is),
j) végrehajtási jog. 16/A. §5
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények
17. § (1)6 Az ingatlan- nyilvántartásba csak az ingatlanhoz
kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
1. a jogosult
1.1. kiskorúsága,
1.2. gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi
képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
4. kisajátítási eljárás megindítása, 5. telekalakítási eljárás megindítása,
6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7. földminősítési eljárás megindítása,
8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1. jogorvoslati kérelem,
8.2. ügyészi felhívás,
8.3. ügyészi fellépés benyújtása,
8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni
felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
10. az ingatlan jogi jellege,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti
kérelem vagy megkeresés elutasítása,
12. épület
12.1. létesítése,
12.2. lebontása,
13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14.7 végleges hatósági vagy
jogerős bírósági határozattal
megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15. bírósági ítéleten alapuló
1 Megállapította: 2005. évi XCII. törvény 6. §. Hatályos: 2005. VIII. 31-től.
2 Lásd: 2007. évi CVI. törvény 65. §.
3 Módosította: 2014. évi XV. törvény 59. § (7) a).
4 Megállapította: 2016. évi CXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2016. XI. 12-től.
5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXV. törvény 17. § c). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.
6 Megállapította: 2014. évi XXXI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 11-től.
7 Módosította: 2017. évi L. törvény 148. § a).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 8. oldal
tulajdoni korlátozás,
16.1 bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen
alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
17.2. elidegenítési tilalom,
17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
18.2. büntetőeljárás megindítása,
19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20.2 a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22.3 a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,
23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
24. a ranghely megváltoztatása,
25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak
összes tulajdoni hányadának
legalább kétharmadát feljogosító
alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,
30. pénzügyi lízingbeadás ténye,
31. nemzeti emlékhely,
32. történelmi emlékhely,
33.4 a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás,
34.5 az eljárás megszüntetésének ténye.
(2)6 Az (1) bekezdés 1-14. és 31-
34. pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az
egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a
feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.
(3)7
II. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI
1 Megállapította: 2014. évi CVI. törvény 19. §. Módosította: 2016. évi XCII. törvény 3. §.
2 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (4).
3 Megállapította: 2016. évi CXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2016. XI. 12-től.
4 Beiktatta: 2015. évi CV. törvény 114. § (1). Hatályos: 2015. IX. 1-től.
5 Beiktatta: 2017. évi CCV. törvény 16. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
6 Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 82. § (2). Módosította: 2014. évi XXXI. törvény 10. § b),
2015. évi CV. törvény 114. § (2), 2017. évi CCV. törvény 41. § a).
7 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXXI. törvény 11. §. Hatálytalan: 2014. VII. 11-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 9. oldal
18. § (1)1 Az egységes ingatlan- nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, továbbá az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázisból, valamint az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából
áll (a továbbiakban: ingatlan- nyilvántartás). Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis része.
(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás
vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők, illetőleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi
adatfeldolgozás eszközeivel
olvasható formában megjeleníthetők.
A tulajdoni lap
19. § (1)2 Az ingatlan- nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.
(2)3 A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni.
Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal
vagy az ingatlan egyedi
azonosítójával. Az ingatlanok
helyrajzi számozásának
megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Egyes ingatlanok sajátos
nyilvántartási szempontjaira
figyelemmel a tulajdoni lap – egymással összetartozó – tulajdoni
törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető.
Az okirattár
20. § (1) Az okirattár a
bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti
kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.
(2)4 Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis5
21. § (1)6 Az egységes ingatlan nyilvántartás céljára a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Fttv.) 13. § (1)
bekezdésében meghatározott
1 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (6). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
3 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (7). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
5 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (8). Hatályos: 2013. I. 1-től.
6 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (9). Módosította: 2017. évi LVIII. törvény 5. § a).
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 10. oldal
térképi adatbázis szolgál.
(2)1
(3)2 Az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás szempontjából az Fttv. 11. § (1) bekezdésben és a
13. § (1a) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.
(4)3 Az egyéb önálló ingatlanok – ide nem értve a 12. § a) pontja szerinti épületeket és építményeket – alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan
– társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások
– elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését,
továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
A törölt bejegyzések jegyzéke
22. §4 A település egységes ingatlan-nyilvántartási
adatbázisában meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is
vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.
III. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
MÓDJA
23. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.
(2) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra
tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.
(3)5 A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét – a fő hasznosítási módra tekintet nélkül – művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(4)6 A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett terület művelési ágát, valamint minőségét földminősítési eljárás lefolytatásával kell megállapítani. Az ingatlan-nyilvántartásban a föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.
(5)7
24. § (1)8 Az ingatlan nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell
nyilvántartani.
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként
tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló
1 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XLVI. törvény 45. §. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi
XLVI. törvény 41. §.
2 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (10). Módosította: 2017. évi LVIII. törvény 5. § b).
3 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a), 2017. évi LVIII. törvény 5. § c), 2017. évi CCV.
törvény 41. § b).
4 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től. Lásd: 2012. évi XLVI.
törvény 41. §.
5 Módosította: 2013. évi CCIV. törvény 11. § a).
6 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 17. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
7 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CCV. törvény 42. § a). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.
8 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 10. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 11. oldal
helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(3)1 A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig
tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(4)2 A 12. § a) pontja szerinti épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában
álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.
HARMADIK RÉSZ
A VÁLTOZÁS VEZETÉSE
IV. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
Az eljárás fogalma
25. §3 (1)4 Az ingatlan- nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban
(ide nem értve az ingatlan címét) bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.
(2)5 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes
vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan
nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény
megváltozását vagy törlését
eredményezné. Az ingatlan nyilvántartási eljárásban ügyfél az
eljárást kezdeményező hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy is.
(3)6
(4)7 Az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik, a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott elektronikus űrlap alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható.
(5)8 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni.
A központi címregiszterből történő adatátvétel és a
címképző szerv értesítésének
szabályai9
25/A. §10 (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében, valamint a címképző szerv értesítése
1 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a), 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).
2 Módosította: 2013. évi CCIV. törvény 11. § b).
3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
4 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 153. § (4). Módosította: 2014. évi XCIII. törvény 14. § b).
5 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §.
6 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CXXI. törvény 30. § (3). Hatálytalan: 2017. I. 1-től.
7 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §.
8 Beiktatta: 2017. évi CCV. törvény 18. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
9 Beiktatta: 2014. évi XCIII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.
10 Beiktatta: 2014. évi XCIII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 12. oldal
tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan- nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.
(3)1 Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést,
megkeresést széljegyzés nélkül haladéktalanul vissza kell utasítani,
és a bejelentőt, megkeresőt tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok más
eljárás lefolytatásához nem
szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell küldeni.
(4) Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: címadatátvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.
(5)2
25/B. §3 (1) Az ingatlanügyi hatóság a központi címregiszterről
és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokra vonatkozóan az alábbi változások átvezetéséről rendelkező
– szövetkezeti házi vagy társasházi ingatlan esetén az alapszabályban,
illetve az alapító okiratban megjelölt, emeletet és ajtószámot
tartalmazó – határozat, a címkoordinátákat és az ingatlan- nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó adatlap, valamint a
záradékolt változási vázrajz
megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:
a) telekalakítás (ideértve a
kisajátítási eljárásban történt változást is),
b) épületek feltüntetése és törlése,
c) épület egyéb önálló ingatlanná alakítása,
d) társas- és szövetkezeti ház alapítása, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.
(2) A címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásban
létrejövő, a központi címregiszterről
és címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó új földrészletekre és egyéb önálló ingatlanokra megnyitott tulajdoni lapon az ingatlan címadata helyén a „címképzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.
(3) A „címképzés alatt” megjegyzés a címképzési eljárást követő címadat átvétellel egyidejűleg automatikusan törlődik az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását elektronikus formában is teljesítheti.
Az eljárás megindítása
26. §4 (1)5 Az ingatlanhoz
kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény
felhatalmazása alapján kiadott
rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál
kell benyújtani. Az ingatlan
nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban az Ákr. 45. § (5)
bekezdése alkalmazásának nincs
1 Módosította: 2017. évi L. törvény 148. § b).
2 Nem lép hatályba a 2015. évi XLIV. törvény 36. § (2) alapján.
3 Megállapította: 2015. évi XLIV. törvény 3. §. Hatályos: 2015. V. 2-től.
4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 12. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
5 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 13. oldal
helye.
(1a)1 Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést
– kérelem nélkül – a változást
elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg.
(2)2 A kérelemre induló olyan
eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat,
illetve ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokirat szolgál, a jogi
képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését,
amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező
helyett képviselő jár el, a
kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését),
lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is.
(4)3 A kérelmet a bejegyzés
alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a
szerződés (jognyilatkozat)
létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a
jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
(4a)4 Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére
irányuló szerződéshez nem
szükséges a mezőgazdasági
igazgatási szerv jóváhagyása,
azonban a szerződést az
elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése
szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a
kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
(5)5 A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.
(6)6 A Ptk. 5:167. §-ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles
kiadmányának vagy hiteles
másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a
bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban az Ákr. 65. § (2)
bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának –
1 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 34. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
2 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 41. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.
3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).
4 Beiktatta: 2013. évi CCXII. törvény 135. § (1). Hatályos: 2014. V. 1-től.
5 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 188. §.
6 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 14. oldal
az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve – nincs helye.
(7) A bejegyzést – ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.
(8)1 Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban
bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A
vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két
eredeti példányban kell az
ingatlanügyi hatóság részére megküldeni.
(9)2 A kérelem a szerződő feleknek
– a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező – közös nyilatkozatával,
az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a
kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.
(10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó-
vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-
nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni
kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a
kézbesítési meghatalmazott
meghatalmazását, valamint a
meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.
26/A. §3 Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni.
27. §4 (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének
(cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a
megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Hivatalból vezeti át – a (6) bekezdésben és a 28. § (1)
bekezdésében foglaltakra
figyelemmel – az ingatlanügyi hatóság
a) az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában – ide nem értve a művelés alól kivett területet – és a föld minőségében bekövetkezett,
helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,
b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a
cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.
(3) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás
bekövetkezésétől, illetőleg a
tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles
bejelenteni az ingatlanügyi
1 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 153. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.
2 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 19. § (3). Hatályos: 2018. I. 2-től.
3 Beiktatta: 2017. évi CCV. törvény 20. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
4 Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 35. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 15. oldal
hatóságnak
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában – ideértve a művelés alól kivett területet is – és a föld minőségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.
(4) A jogosult – a (3) bekezdésben meghatározott határidőben – köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni.
(4a)1 A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében,
amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a bejelentő kéri – a
(3) bekezdés szerinti határidőben értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság a közhiteles
nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján az adatváltozást hivatalból átvezeti.
(5) Nincs szükség külön
bejelentésre, ha a (3) és (4) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.
(6)2 Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, illetve belterületi
határának módosításával
kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.
(7) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő
adatfelhasználás esetén az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást
megelőzően – összeveti a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik
meg a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a
személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az
adatváltozást az ingatlan nyilvántartáson hivatalból átvezeti.
(8) A jogosult a tulajdonjog
bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti
lakcíme ehhez kapcsolódó
megváltozásának ingatlan nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a
személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a
bejelentett lakcímváltozás
regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan
nyilvántartásban történő átvezetéséről.
27/A. §3 Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve
akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.
Az adatváltozás átvezetése
1 Beiktatta: 2016. évi XXXII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
2 Módosította: 2014. évi XCIII. törvény 14. § c).
3 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 16. oldal
alapjául szolgáló okiratok
28. §1 (1)2 Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott végleges hatósági engedély, jóváhagyás, bizonyítvány, illetve megkeresés, az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Az Fttv. 23. § (1) bekezdésének a) és h)
pontja, valamint a 14. § (8)
bekezdése alapján készített vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.
(2)3 Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha
a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
d)4 egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
(3)5 A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat az ingatlanügyi hatóság bejelentés és a
bejelentés során csatolt, az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét az ingatlanügyi
hatóság ellenőrizheti.
(4)6 Bejelentés hiányában, de az
(1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége azt
terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a
hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett.
(5)7 A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban az eltérés, valamint a földminősítési eljárásban a változás bejelentésére, továbbá az eljárás megindítására és hivatalból történő lefolytatására a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében eltérő szabályokat állapíthat meg.
28/A. §8 (1) Ha a bejelentésre, megkeresésre vagy hivatalból indult művelésiág-változás átvezetésére irányuló, illetve földminősítési
eljárásban a tényállás tisztázása során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a földrészlet
nyilvántartott és természetbeni művelési ága, illetve minőségi
osztálya eltér egymástól,
ugyanakkor az adatváltozás átvezetéséhez változási vázrajz szükséges, hiánypótlásra hívja fel a
27. § (2) bekezdés a) pontja szerint a változás bejelentésére kötelezettet, vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti megkeresőt.
(2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén az
1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő
eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
2 Megállapította: 2012. évi XLVI. törvény 43. § (13). Módosította: 2013. évi CCL. törvény 53. § c),
2017. évi CCV. törvény 41. § c).
3 Megállapította: 2017. évi CCV. törvény 21. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
4 Megállapította: 2019. évi LXXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2020. I. 1-től.
5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3), 2009. évi LVI. törvény 188. §, 189. §.
6 Megállapította: 2017. évi CLIX. törvény 96. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
7 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 36. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
8 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 37. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.
Frissítve: 2020. február 18. 11:22 OptiJUS Hatály: 2020.III.1. – 2020.XII.31.
Magyar joganyagok – 1997. évi CXLI. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról 17. oldal
ingatlanügyi hatóság az eljárást a
39. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak alapján nem szünteti meg, hanem azt hivatalból folytatja.
Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló
okiratok
29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő
nyilatkozatot az ingatlan- nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető
jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.
29/A. §1 (1) Társasházi közös tulajdonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés alapján a tulajdonjog- változás az összes tulajdoni hányad
legalább négyötödét képviselő
tulajdonostársak szerződéses nyilatkozata alapján is bejegyezhető; ebben az esetben a változás átvezetéséhez a többi tulajdonostárs
szerződéses nyilatkozata és
bejegyzési engedélye nem szükséges.
(2) A tulajdonostársak (1)
bekezdés szerinti többségének
hiányában az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szerződéses
nyilatkozatot tevő tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselik, feltéve, hogy a társasház alapító okirata a társasházi közös tulajdonba tartozó ingatlan ilyen többséggel való átruházását lehetővé teszi.
(3)2 A társasházakról szóló törvény szerinti lakásösszevonás vagy lakásmegosztás esetén bejegyzés alapjául szolgálhat az összes tulajdoni hányad több mint felét képviselő tulajdontársak által aláírt alapító okirat, a többi tulajdonostárs
szerződéses nyilatkozata ugyanakkor a bejegyzéshez nem szükséges.
30. § (1)3
(2)4 Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan
nyilvántartási állapot visszaállításához végleges hatósági
határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés
alapjául szolgáló szerződéstől
elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek
ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(2a)5 A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére
a) a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági döntés, és a törlésre irányuló megker