Szokatlan folyamatok a hazai lakáspiacon: így változtak az árak a járvány közepette
portfolio.hu / Ingatlan, 2021. majus 02.
A napokban megjelent a KSH legfrissebb elemzése 2020 egészére vonatkozó lakásárakról. Az árindex alapján látható, hogy országos átlagban 2019-hez képest minimálisan, 3,4 százalékkal drágultak a lakások, de voltak olyan területek, ahol csökkenni kezdtek az árak. Egymással ellentétes irányú folyamatok jelentek meg a piacon nemcsak Budapest és az agglomeráció, de a használt és az új lakások árváltozásának tekintetében is. Íme a pontos számok.
A járvány első két hulláma a használtlakás-piac számos területére kihatott. Budapest használtlakás-piaci részesedésének 2015 óta tartó csökkenése 2020-ban is folytatódott, az év eddig ismert adásvételeinek 17%-a jött itt létre. A városi értékesítések súlya a megelőző évhez viszonyítva nem változott, a községeké enyhén nőtt, és meghaladta a 30%-ot.
Módosult a lakáspiac regionális összetétele is: a keleti országrész részesedése 40-ről 45%-ra nőtt, Budapest és Pest megye együttesen már csak a tranzakciók 24%-át adta, szemben az egy évvel korábbi 29%-kal. A dunántúli régiók aránya nem módosult számottevően 2019-hez képest.
Mi történt a lakásárakkal?
2020-BAN A HASZNÁLT LAKÁSOK PIACÁN EGY LAKÁS ÁTLAGOS ÁRA 18,3 MILLIÓ FORINT VOLT MAGYARORSZÁGON.
- Budapesten egy lakás átlagos ára 35,3 millió forint volt, 800 ezerrel kevesebb, mint 2019-ben. A 32,9 millió forintos IV. negyedévi átlagos lakásár 10%-kal maradt el az I. negyedévi szinttől, ugyanakkor a 629 ezer forintot kitevő négyzetméterár kevésbé csökkent (2,3%), ami jelzi, hogy a fővárosban megnőtt a kisebb lakások súlya.
- A Budapesti agglomerációban a 36 millió forintos átlagár 2,3 millióval haladta meg a 2019. évi szintet. Ezen belül is kiugró az agglomeráció északnyugati területén bekövetkezett 13%-os áremelkedés, de a többi fővárosi agglomerációs területen is magasabbak lettek az árak.
Budapest és környéke
A mostani számok bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a járvány első és második hulláma alatt a budapesti lakások ára enyhén csökkent, míg az agglomerációban lévőké tovább emelkedett. A legnagyobb mértékű csökkenés a pesti belvárosi kerületekben volt érezhető, míg a legnagyobb növekedés az északnyugati agglomeráció településeit jellemezte.
Íme az elmúlt 12 év
Ha pedig a hosszabb távú folyamatokat nézzük, akkor egyrészt látható, hogy reálértéken, vagyis az inflációval korrigálva 2008-tól 2013-ig mind a használt, mind az új lakások esetében folyamatos volt az árcsökkenés, 2014 után azonban áremelkedés jellemezte a piacot. Ilyen szempontból 2020 lóg ki a sorból, amikor
A HASZNÁLT ÉS AZ ÚJ LAKÁSOK ÁRVÁLTOZÁSA, VALAMINT A FŐVÁROSI ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓS ÁRVÁLTOZÁSOK EGYARÁNT ELVÁLTAK EGYMÁSTÓL.
Míg a használt lakások esetében reálértéken számolva megállt az áremelkedés, addig az újaké további 7 százalékkal emelkedett. Emellett Budapest határain belül ugyancsak csökkent az átlagos vételár, míg az agglomeráció településein szinte mindenhol emelkedett.
Helytálló tehát az a feltételezés, hogy a kertvárosi, relatíve olcsóbb területek iránt részben a kárvány hatására megnőtt az érdeklődés, míg az egykor a befektetési célú vásárlások célpontjának számító pesti belváros lakásárai iránt csökkent a kereslet. Az új lakások vásárlóinak viszonylag szűk csoportja pedig úgy tűnik kevésbé volt árérzékeny, szemben a nagyobb csoportot jelentő használt lakások vásárlóival.